Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Galambos Sándor: Nyíregyházi szociális alapítványok a kiegyezés korában

tekintettel. Más, kevésbé magasztos szempontként szerepeltek a családi viszonyok dr. Suták Antal és Nádassy Lajos adományainál. Suták Antal csak a saját rokonságát kívánta segíteni. A Nádassyalapítvány szekunder kritériuma alapján pedig elsőbbségben kellett részesíteni a családhoz tartozókat. A szociális alapítványok a gyengéket, az elesetteket karolták föl. Mégis igen jelentős felfogásbeli különbség nyilvánult meg az alapítók részéről a szegénység megítéléséről. Petrovics Gyula, Stern Jenő és Bresel Paulina a szegénységet mint mindenképpen megszüntetendő állapotot fogta föl, nem volt kíváncsi, hogy ki miért szegény. A Nikelszky-, Meskó-, Nádassy-, Zierek-alapítványok az elszegényedett embereket kívánták pártfogásba venni. Ezek az adományok a szegények közül azoknak akartak segítséget adni, akik egy korábbi kedvezőbb helyzetből kerültek hátrányos körülmények közé. Tehát az alapítóknak ez a csoportja az elszegényedés menetének megállítását, illetve megfordítását szándékozott elérni. A felzárkózás, megkapaszkodás lehetőségét nem az eleve, szinte reménytelenül szegényeknek nyújtották, hanem a régebbi jobb módból lesüllyedőknek. Ezek az alapítványtevők a szegénységgel mint állapottal, jelenséggel nem foglalkoztak. Jó szándékukat az el szegényedők iránt mutatták ki, azok iránt, akik egy folyamat eredményeként jutottak nehéz helyzetbe. A Nikelszky-, Meskó-, Zierek-, Nádassy-alapítványok feltételei között helyet kapott az erkölcsi értékelő mozzanat. Az "önhibájukon kívül elszegényedett" kitétel a morális mérlegelés követelményével a szegényeket 2 nagy csoportra —támogatandó és nem támogatandó— osztotta. A vallási kérdésekben a Nyíregyházán honos türelmes légkör az alapítványokat is jellemezte. Egyes alapítók meg sem említették a vallási hovatartozás szempontját. Más alapítólevelekben /Kovács-, Meskó-, Petrovics-, Bresel-/ azt hangsúlyozták, hogy felekezeti különbség nélkül lehet pályázni. Stern Jenő enyhe pozitív diszkriminációt írt elő azzal, hogy az izraelitáknak is létszámuknak megfelelő arányban jusson. Szintén pozitív megkülönböztetést —de a Sternénél erősebbet— kért a hozadék 30 5&-ának kiutalásával a Status quo izraelita hitközségnek Zucker Henrik és felesége. A zsidó felekezethez tartozók aránya ugyanis nem érte el a 30 %-ot. A Leveleki-alapítvény kamatainak egyik részét szintén csak zsidó gyermekeknek osztották ki. Nikelszky Mátyásné másodlagos feltételként a többi kritériumnak megfelelők közül előnyben részesítendőknek az evangélikusokat jelölte meg. Nikelszkyné másik másodlagos kritériumot is felvett alapítólevelében. Elsősorban az iparosok segélyezését tartotta céljának. A foglalkozási ág kiválasztási elvként még a Klár Dezső-alapítványnál tünt föl: zsellérek, napszámosok és cselédek gyermekeinek iskoláztatását könnyítette meg.