Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Galambos Sándor: Nyíregyházi szociális alapítványok a kiegyezés korában

szegény gyermekek felruházására.13 A nem csekély hozadék 30 %-a a status quo izraelita hitközséget illette, míg a fennmaradó 70 %-ot egyenlő arányban a római katolikus, a görögkatolikus, a re­formátus és az evangélikus felekezetek népiskoláinak kellett jut­tatni, legkésőbb október 15-ig. Az 1912-ben elhunyt leveleki illetőségű Leveleki Márton vég­rendeletében arra kötelezte fiát, hogy a hagyatékból 10000 koro­nát jótékony célra fordítson. Leveleki Géza az összeget le is tette a Nyírvidéki Takarékpénztárnál, azzal a megjegyzéssel, hogy a, töke kamatai a nyíregyházi izraelita status quo hitközségnek adandók ki. A hozadékot a hitközségi iskolák szegény tanulóinak felruházására kell fordítani, de évente 200 korona Levelek község elöljáróságának adandó át, hogy a település elszegényedett lako­sai között osszák ki. A Nádassy-alapítvány 6000 koronás tőkéjének kamatait önhibá­jukon kívül elszegényedett, becsületes polgárok segélyezésére szánták. Négy nyíregyházi polgárnak egyenlő arányban adták ki La­jos napján 15 a szétosztható összeget. Az alapítólevél szerint az adományozó igényjogosult rokonai előnyben részesítendők. Bresel Paulina segélyalapítványából minden évben négy szegény sorsú, arra érdemes nyíregyházi özvegy asszony kaphatott, feleke­zeti különbség nélkül. A 4400 korona kamatát a karácsonyt megelő­ző héten adták át a polgármester által kiválasztott négy pályázó­nak. Külön kikötés szerint a kamat negyedrészét özvegy Borbély Antalnénak, dr. Szesztay Zoltánok állandó vasalónőjének —kérel­mezés nélkül— utalták ki. Dr. Szesztay Zoltán, Szabolcs megye tiszti főügyésze, a hagyatékozó úrnő végrendeleti végrehajtója volt. Természetesen az itt említett alapítványok a nyíregyháziakon kívántak segíteni. A Nyíregyházához kötődő alapítók így is erő­síthették városukkal kapcsolatukat. Habár az egri érsek,Samassa József nagy összegű alapítványával a Szabolcs megyei szegényeket támogatta, a megye legnépesebb városából mégis minden évben leg­alább ketten részesedtek a kamatból. Leveleki Márton alapítványá­nak tekintélyes kamatain a megyeszékhely és Levelek osztozott. A Zierek-féle adomány a lakhely szempontjából megengedő jellegű volt. Megengedte, hogy Szabolcs megyeieket is figyelembe vegye­nek, de csak akkor, ha nem volt a feltételeknek eleget tevő nyí­regyházi lakos. Az életkort mint differenciáló tényezőt kevés alapítvány ér­vényesítette. Az agg kor kritériumát a Nikelszky- és Meskó-adomá­nyoknál rögzítették. Az iskolásokat segélyező alapítványoknál —ki nem mondva— létezett egy felső határ. Szintén áttételesen alsó életkori határt szabott meg Zierek Edéné és Bresel Paulina. Sk ugyanis özvegyek sorsán akartak javítani. Sőt, mivel a házas­társukat elvesztők közül csak a nők számára adták meg a lehetősé­get, a nemek szerint is különbséget tettek. Az özvegyeket támogató alapítók a családi helyzetre voltak

Next

/
Thumbnails
Contents