Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Galambos Sándor: Nyíregyházi szociális alapítványok a kiegyezés korában

kamatokat pedig férje halálának évfordulóján, március 21-én oszszák ki. Az alapítólevélhez egy évvel később csatolt pótrendelkezés szerint nemcsak "polgárok", hanem özvegy nők is pályázhattak. Nikelszky Mátyásné azt is kérte, hogy"...új év napján az egyházak szószékeiről három egymást követő vasárnapon,. valamint a templomok előtt..." hirdessék ki a pályázatot. Apótrendelkezésben magának tartotta fenn a kijelölés jogát, s ez csak az ő halála után szállhat át az alapítványt kezelő képviselőtestületre. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület Kovács Lászlóról elnevezett alapítványa a helybeli elemi iskolába járó szegény tanulók felruházását tartotta céljának. Felekezeti különbség nélkül, de számarányuknak megfelelően a gyermekek kijelölési joga Kovács Lászlót élete végéig megillette, utána ezt a jogot a pénzintézet igazgatósága gyakorolhatta. Ulmer János 2000 forintos alapítványt tett a városi szegény menház javára. Elhunyta után /1889/ örökösének 25 év alatt kellett az összeget befizetnie a város pénztárába. Nyíregyháza közgyűlése 1892 február 26-án hozta létre a dr. Meskó Pál-segélyalapítványt. Célja az volt, hogy segítse az önhibájukon kívül elszegényedett, elaggott és munkatehetetlen polgárokat és polgárnőket, felekezeti különbség nélkül. A közgyűlés rögzítette azt is, hogy a kamatokat Pál napján a város tanácsa adja ki. Az adható legkisebb összeg 5 Ft lehetett. A Klár Dezső-segélyalapítvány célját a család határozta meg. A Simapusztán lakó szegény zselléreknek, napszámosoknak és cselédeknek a Hosszúhát tanyai községi elemi népiskolába járó gyermekei tankönyv- és írószersegélyekre számíthattak. A segélyt Klár Dezső halálának évfordulóján, december 28-án osztották ki. özv. Holzmayer Jánosné, Blahunka Amália több, szegényeket támogató alapítványt hozott létre. 12 A külön-külön is jelentős öszszegeket az egyházaknak és egyleteknek adta. A felhasználás módjáról nem rendelkezett, csak az alapítványi formát írta elő. Petrovics Gyula apátplébánossá történő kinevezése után adományozott 100 koronát a városi tanácsnak, hogy évi kamataiból a szegényeket felekezeti különbség nélkül támogassák. Az 1903-ban elhalálozott Stern Jenő végrendeletében 1000 koronát bízott a képviselőtestületre, hogy kamatait a városi szegények között felekezeti különbség nélkül osszák ki. Az alapítványozó azt is kikötötte, hogy az izraelitáknak is létszámuknak mefelelő arányban jusson, valamint azt is, hogy a képviselők a gazdasági tanácsnok javaslata alapján döntsenek. A Zierek-alapítvány célja elszegényedett nyíregyházi, ennek hiányában Szabolcs megyei özvegy nő vagy leány segélyezése volt. Elsőbbségben kellett részesíteni az úrinőket. A kamatkiosztás időpontjául szeptember hatodikát, a férj halálának évfordulóját tűzte ki az alapító. Zucker Henrik és felesége 1909. április 8-án kelt végrendeletében 6000 koronát hagyományozott nyíregyházi elemi iskolába járó