Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Galambos Sándor: Nyíregyházi szociális alapítványok a kiegyezés korában

ját maga teremtette meg anyagi jólétének alapjait vagy a vagyont öröklő fiú egyaránt több vállalkozási formában kamatoztatta szellemi és anyagi tehetségét. A mozgékonyság nemcsak a gazdasági életben szükséges fogékonyságot követelte meg, hanem —az ő esetükben— megnövelte a szociális érzékenységet is. Szinte mindenki a legtöbb adót fizetők jogán tagja volt a városi képviselőtestületnek vagy a megyei tőrvényhatósági bizottságnak. Az alapítványozók tehát a leggazdagabb polgárok soraiból kerültek ki, de többnyire a viri1ismezőny közepén helyezkedtek el. Az alapítók motívumai Az alapítványtevők gyakran —de nem mindig— fontosnak tartották közölni, hogy miért, milyen okból adakoztak. Sokan a nyilvánosság elé tárták motívumaikat. Nikelszky Mátyásné 1888. márc. 21-én levélben fordult a városi képviselőtestülethez. Ebben azt írta, hogy megboldogult férje "...mint magánember, de különösen mint községi képviselő még halála napján is azon magasztos eszmével foglalkozott, hogyan lehetne a szenvedő emberiség egy részének —nevezetesen pedig a helybeli elaggott s e mellett önhibáján kívül elszegényedett—, s ínségben lévő polgártársainak bajain segíteni." 9 Nikelszky Mátyás polgári menedékházat szeretett volna a városban létrehozni, özvegye azzal a szándékkal tett 1000 forintos alapítványt, hogy férjének akaratát beteljesítse, s ezáltal is megőrizze nevét az utókornak. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület saját fennállásának és Kovács László vezérigazgató "példás működésének 25 éves örömünnepe alkalmából" azért hozott létre alapítványt, hogy ezzel is kifejezze elismerését vezetőjének. A városi közgyűlés 1892-ben életre hívott segélya1apítvényát dr. MeskÓ Pálról nevezte el. A városatyák ezzel tisztelték meg nyugdíjba vonuló főorvosukat. Hozzátartozói néhai Klár Dezső nevének megörökítésére tettek 100 Ft-ot szegény iskolás gyerekek évenkénti segélyezésére. A Görzben lakó özv. Holzmayer Jánosné Blahunka Amália 1902-ben több alapítványt létesített nyíregyházi közösségek javára édesapja, Blahunka János emlékére. 20000-20000 koronát adott a jótékony nőegyletnek, a szegény- és betegmenházra, ugyanennyit az evangélikus egyház kulturális céljaira. Ezen kívül az 5 nyíregyházi vallásfelekezet 2000-2000 koronát kapott szegényei segélyezésére. • Petrovics Gyula annak örömére hozta létre 100 Ft-o^°alapítványát, hogy kinevezték a helyi római katolikus plébánia apátplébánosának. Kralovánszky Jolán elhunyt férje, Zierek Ede emlékének fönntartására adományozott jelentős összeget jótékony célra 1907-ben