Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Filep János – Németh Péterné: Az 1947. augusztus 31-i választások és a Szociáldemokrata Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyékben

tevőén szűkítette a választók és részben a választhatók körét is. Több mint a duplájára növelte azoknak a szervezeteknek és egyesületeknek a számát, amelynek választmányi tagjait kizárta a választójogból. Rajtuk kivül elvesztették szavazati jogukat akik internálva voltak, illetve rendőrhatósági őrizet alatt álltak, akiket politikai okokból B-listáztak, akik a felszabadító hadsereg elől Németországba távoztak és onnan 1945. október 31-ig nem tértek vissza, akik Németország valamelyik megszállási övezetébe áttelepülés re voltak kötelezve. Az 1947. XXII. törvénycikk a honvédség és a rendőrség ténylegesen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjain kivül kiterjesztette a nem választhatók körét azokra, akik a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalomnak, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak, a Népakarat Pártjának tagjai, valamint a Nemzeti Egységpárt és a Magyar Élet Pártjának országgyűlési képviselői, illetve képviselőjelöltjei voltak. S végül megvonták a passziv választójogát annak, aki "fasiszta irányú hírlapnak vagy folyóiratnak a főszerkesztője, felelős szerkesztője vagy kiadója volt".

14 Néhány nappal a választójogi törvényjavaslat elfogadása előtt Rajk László belügyminiszter közzétette a névjegyzékkel kapcsolatos előkészítő munkákról szóló 510.001/1947. BM. számú rendeletét, amely a közigazgatási tisztviselők helyett a pártok képviselőiből alakult bizottságokra ruházta a választói névjegyzék összeállítását és a választásokkal kapcsolatos teendőket.

15 Az MKP a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiból álló összeiró bizottságokat a választójogi törvényjavaslat biztosítékának szánta, s kikapcsolva a közigazgatás hivatáíos tisztviselőit a választási névjegyzékek összeállításából, szabad utat kivánt engedni a néptömegek demokratikus ellenőrzésének. Az SzDP nem egyértelműen lelkesedett a "laikus" választási bizottságok működéséért, s a törvénytervezet parlamenti bizottsági vitáján kifogásolta is a belügyminiszteri előterjesztés idevonatkozó pontjait.

1& A törvényjavaslat elfogadása előtt, július 19-én megjelent belügyminiszteri rendelet azonban eldöntötte a vitát. A polgármesterek és a községi jegyzők - az 510.001/1947.BM. rendelet értelmében - június 22-én közölték a szavazókörzeti beosztást a nemzeti bizottságokkal, a