Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Filep János – Németh Péterné: Az 1947. augusztus 31-i választások és a Szociáldemokrata Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyékben

Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párttal, valamint a szakszervezetekkel és felkérték őket, hogy szavazóké rönként felállitott összeiró bizottságokba, valamint a járási székhelyen működő központi összeiró bizottságokba június 26-ig jelöljék ki a megbizot-taikat . Szabolcsban 467, Szatmár17 Bereg vármegyében 211 körzeti összeiró bizottság alakult. A választókerületben-a központi összeiró bizottságok száma - a járásokkal megegyezően 14-ben lett megállapitva . A koaüciós pártok között komoly súrlódások voltak a bizottságok összetétele tekintetében. A baloldali pártok, elsősorban a Kommunista Párt szabolcs-szatmár-beregi választókerületben is törekedett az FKGP jobboldali küldötteinek kicserélésére, sőt a bizottságokból való kizárására is. Az emiitett rendelet értelmében július 27-e után a pártok, illetve a szakszervezet csak akkor küldhetett volna uj tagok az összeiró bizottságba, ha delegáltjukat a választójogból kizárták. Ezért a bizottságok összetételének megváltoztatása július utolsó napjaitól összekapcsolódott egyes, főként kisgazdapárti bizottsági tag választójogának megvonására tett kísérlettel is. A két munkáspárt között az összeiró bizottságok megalakításánál viszont az okozott nézeteltérést, hogy a szakszervezeti megbízottak zömmel a Kommunista Párt soraiból kerültek ki. A nézeteltérések rendezésére az MKP ós az SzDP központja egyaránt törekedett . Ahhoz, hogy a választói névjegyzék öszszeállitásánál következetesen alkalmazzák a választójogi törvény megszorításait, a szavazásra kerülő ügyek esetében ki kellett alakítani egy baloldali többséget a bizottságokban. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front öt pártjából és a szakszervezet küldöttjéből álló összeiró bizottságok ezt elvileg biztosították. A Kisgazdapárt kisebbségben volt a baloldali pártokkal szemben, egyértelműen csak a Polgári Demokrata Párt támogatására számithatott, ha csak nem tudta helyenként maga mellé állítani a Szociáldemokrata Pártot vagy az NPP-t. A két munkáspárt megegyezése a szakszervezeti megbizottak pártállására vonatkozóan tehát azt a célt szolgálta, hogy a választásokra való tekintettel ezen a területen is csökkentsék a két munkáspárt közötti nézeteltérést, egységesen és eredményesen lépjenek fel a kisgazdapárti jobboldallal szemben.