Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Filep János – Németh Péterné: Az 1947. augusztus 31-i választások és a Szociáldemokrata Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyékben

másunk szerint az illetékesek : a nemzetgyűlés és a köztársasági elnök még nem nyilatkoztak." - irja a Szabolcsi Kis Újság június 11-én. Ugyanakkor hevesei támadta a munkáspártok választójog-szükitésére vonatkozó terveit, elsősorban azt az elképzelést, amely az SzDF berkeiben született, és amely a népbiróságok által jogerősen elitéltek leszármazottait, valamint oldalági rokonait, unokatestvérig bezárólag megfosztotta volna a választójogától.

J De kifogásolta a B-listások kizárását, az 1945-ös választásokon nem indult pártok részére előirt ajánlási rendszert, és a nem jogerős birói Ítéleten alapuló internáltak és rendőri felügyelet alatt állók jogelvonását.

10 Június 22-én a Kisgazdapárt Szabolcs megyei nagyválasztmánya előtt - amelyet a júliusban megtartandó országos nagyválasztmányi ülés előkészítéseként hivtak össze - Erőss János közellátási miniszter még megerősitette a Kisgazdapárt Szabolcs megyei vezetőségének óhaját, amikor a választásokról szólva kijelentette, szerinte nem lesznek "közelesen" választások Magyarországon, és ha mégis, nem fogadják el a választó'jog lényeges korlátozását » ^ Egy héttel az FKGP Szabolcs megyei nagyvál.asztmányi ülése után Dinnyés Lajos miniszterelnök a Kisgazdapárt debreceni Péter-Pál napjón tartott nagygyűlésén hivatalosan Is bejelentette, hogy még abban az évben új választásokat fognak tartani. V* Ezzel az 1947 májusától Rajk László belügyminiszter irányításával folyó választójogi törvényjavaslat kidolgozása is felgyorsult. A két munkáspárt egységes álláspontjának kialakítását követően a koalíciós pártok július 8-12 között pártközi értekezleteken vitatták meg a választójogi törvénytervezetet,

13 s egyben döntöttek a választások napjáról is. A Kisgazdapárt, amely mindenképpen el akarta kerülni a választójog jelentős szűkítését, kénytelen volt meghátrálni, és lényegében elfogadta a baloldali pártok javaslatát. Július 15-én a Minisztertanács kisebb stiláris módosításokkal jóváhagyta, s másnap Rajk László belügyminiszter a parlament elé terjesztette a törvényjavaslatot. Az 1947. július 23-án elfogadott 1947. XXII. t .c. számot-