Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979

kétől, exportértékesítése mégis csak 75 %-ot ért el. Ebben az évben a tsz-ekben már több alma termett, mint az állami gazdaságok almáskertjeiben. 1973-1975 között általában évi 320 000 t terméssel számolhattak a nagyüzemek. Az almaszüret minden évben munkaerőhiányt idézett elő. A termelőszövetkezetek jó eredményeket értek el burgonyából és dohányból is. A növénytermelésben kezdett meghonosodni a zártrendszerű termelés

. A 70-es évek közepén már 35 ezer hektáron termeltek kukoricát, burgonyát, cukorrépát és napraforgót zártrendszerű termeléssel. Megindult a koncent ráció az üzemek egyesülése révén, csökkent a tsz-ek száma, ezzel együtt nőtt a gazdaságok átlagos földterülete. 1970-ben 236 tsz, átlagos földterülete 1 429 ha volt, 1975-ben 158 tsz 2 201 ha átlagterülettel dolgozott. A mezőgazdasági termelés korszerűsítését lassította, hogy a megye üzemei az átlagostól jóval kedvezőtlenebb termőhelyi és közgazdasági körülmények között gazdálkodtak

. Az összes földterület átlagom aranykorona értéke a tsz-eknél 13, ez országosan 17,4. Békés megyében, ahol az iparszerü termelés aránya a legnagyobb, 26,5. A 158 tsz-ből 119 kedvezőtlen adottságú, azaz államilag támogatott. Az országban a szántóterület 11 %-a homok, a megyében 50 %. A szatmár-beregi részen a vízrendezés miatt, a Nyírségen pedig domborzati és fásítási, csatornázási viszonyok miatt volt nehéz a nagyteljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges táblák kialakítása. A korszerű technológia térhódítása együttjárt a termelés gépesítésével

, ami megkönnyítette a nehéz fizikai munkát és kézi munkaerőt szabadított fel. A megyében.1966 után közel másfélszeresére nőtt az egységnyi mezőgazdasági területre fordított gépi munka mennyisége. A traktorok elsősorban a talaj és felszíni munkák gépesítésében hoztak nagyarányú változást, ezzel a fogatmunkát tették feleslegessé a nagyüzemi termelésben, de a háztájiban nem. Ezáltal vált lehetővé a növényápolás és növényvédelem nagy területen viszonylag optimális idő alatt történő elvégzése. A főbb betakarítási munkák közül először a kalászosok aratásának gépesítését tudták legmagas ^bb színvonalra emelni . Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1971-1975 között a gépek