Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján

Névkategória Nevek száma %-ban 1. Helységnévből ered 462 52,80 2. Foglalkozás- és tisztségnévből 88 10,06 3. Puszta személynévből keletkezett 61 6,97 4. Tőrövidüléssel + kicsinyitŐ képzővel 44 5,03 5. Régi személynévből 39 4,46 6. Külső tulajdonságra vonatkozó szóból 34 3,89 7. Egyéb fő- és melléknévből 29 3,31 8. -é/-i/-y/ birtokjellel és -fi/-fy, -ffi, -ffy/ utótaggal létrejött 24 2,74 9. Nép-/nemzetiség-, vallás-, esetleg személy-/névből 17 1,94 10. Növény- és állatnévből 15 1,71 11. Tőrövidüléssel 14 1,60 12. Lelki tulajdonsággal kapcsolatos szóból 13 1,49 13. Tájnévből 11 1,26 14. Társadalmi /vagyoni/ stb. helyzetre utaló szóból 9 1,03 15. Ősi nemzetség- és tisztségnevekkel megegyező alakú 8 0,92 16. Nemre, családi helyzetre, életkorra mutató szóból 4 0,45 17. Személynévből kicsinyitŐ képzővel 2 0,23 18. Számnévből 1 0,11 összesen: 875 100,00 Az összeirásban szereplő magyar vezetékneveknek tehát több, mint fele, 52,80 %-a származott helységnévből, jelentősebb csoportot emellett csupán a foglalkozás- és tisztségnévből, a puszta személynévből és tőrövidüléssel, kicsinyitŐ kép zővel, a régi személynévből, a külső tulajdonságra utaló szóból keletkezett vezetéknevek képeztek. Ezek együtt a magyar vezetéknevek 83,21 %-át jelentették. Csak kis csoportokat al-