Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján

kották az egyéb fő- és melléknévből, az -é/-i/-y/ birtokjellel és -fi/-fy,-ffi,-ffy/ utótaggal, a nép-/nemzetiségvallós-, esetleg személy/névből, stb. létrejött vezetéknevek. A 139 nem magyar, illetve nem magyar névadással keletkezett vezetéknév körében 1 /0,72 %/, a Kriston volt bolgár eredetű, szintén 1 /0,72 %/, a Grineus latinosított /humanista/ 22 /15,83 %/ német, illetve magyarországi német névadással keletkezett, 44 /3l,65 %/ román, 37 /26,62 %/ ruszin /rutén vagy kárpátukrán/, 16 /ll,51 %/ szlovák, 15 /10,79 %/ jöhetett létre egyforma eséllyel ruszin és szlovák /esetleg lengyel/ közösségben, 1 /0,72 %/, az Uketyevits /vagy Uketyevity/ horvát, végül 2 /1,44 %/ az Anton és a Grád alakulhatott több nép közösségében. Ugy vélem a leghatározottabban hasznos, ha a szemléletesség kedvéért az elsorolt adatokat táblázatban Összegezve is megismételjük: Nemzetiség /nyelv/ Nevek száma % 1. Bolgár 1 0,72 2. Latinosított /humanista/ 1 0,72 3. Német 22 15,83 4. Román 44 31,65 5. Ruszin 37 26,62 6. Szlovák 16 11,51 7. Ruszin vagy szlovák /esetleg lengyel/ 15 10,79 8. Horvát .1 0,72 9. Több nép közösségében is keletkezhetett 2 1,44 összesen: 139 100,00 Természetesen a nem magyar vezetékneveket is a magyarokhoz hasonlóan osztályoztuk, a nevek csekély száma folytán azonban feleslegesnek látszott a túlzott részletezés, valamint, hogy kiszámítsuk a százalékos megoszlást. 22 német, illetve magyarországi német névadással keletkezett vezetéknevünk közül 4 származott személynévből: Gábriel