Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Sípos Ferenc: Adalékok és források az újfehértói hajdúk történetéhez (1630)

Szerencsen dönt a földesúri törvényszék, Háború idején Rákóczi Pál vagy megbizottja parancsnoksága alatt kell hadakozniuk. Egy hónapig fizetés nélkül, a továbbiakban hópénzért. Ha a törökökkel kiújul a háború, a hadizsákmányból ajándékot kell adniuk. Békeidőben bizonyos számú főlegényből álló diszkiséretet kell kiállítaniuk, ha például Rákóczi Pál országgyűlésre megy. Szökött szolgákat, jobbágyokat, katonaszökevényeket, üldözött tolvajokat maguk közé nem fogadhatnak be. Mivel a rácok puszta telekre költöztek, három évig semmi 20 szolgálattal nem tartoztak. így váltak hát a böszörményi rácok ujfehórtói hajdúkká! A három év már letelőben volt, amikor uruk meghatározta fentebb ismertetett szolgálataikat. A Zborón 1632. július 4-ón kelt kiváltságlevél 1689. körüli másolatban maradt ránk /Rákóczi Pál unokája, Rákóczi Erzsébet, Erdődy György felesége 21 másoltatta le a régebbi adományleveleket/. Az eredeti irat ekkor már sérült lehetett, mert a másoló üresen hagyott helyekkel jelölte az olvashatatlan részeket - nyilván a hajtogatások mentén rongyolódott szót a papir. 1632. július 4-re Rákóczi Pál hatalma csúcsára érkezett. Móg Csak 36 éves, de már a nádor után következő méltóságot tölti be, országbíró. Gróf, Sáros ós Torna vármegyék főispánja. A király tanácsosa. Főajtónólló. Kegyes volt az Ujfehértóra telepitett rácokhoz, a három óv szolgálatmentességet még egy ujabb évvel toldotta meg - igy szolgálataikat csak 1634. január 20-tól kellett megkezdeniük. Ujfehórtón tehát magánföldesuri telepítésű hajdúk éltek. Hogy hogyan, arról keveset tudunk. Az ujfehórtói telek, ahova letelepedtek, paraszttelek volt, zálogjogon birtokolta a Rákóczi család. Mikor, kitől vették zólogba, arra eddig még nem derült fény. Egy biztos, eredeti tulajdonosa sohasem váltottakl. E telket a hajdúk körülárkolták; számukat 1649 elején min22 tegy nyolcvanra becsülték. Tehát Ujfehórtón laktak, a bökönyi puszta telket nyilván müvelésre használták. Szolgálatuk jellegéről még csak annyit: lovas katonák voltak. A rácok nyugalmat Ujfehórtón se találtak. A helybeli ne-