Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között
a terményre /búza, kukorica, árpa/ ós az ángáriára, a készpénzfizetésre is. Állattartásuk nemcsak az uradalmi legelőre, hanem a téli tartásra is vonatkozott, így pl. az uradalmi takarmányos az előbb említettek szarvasmarhái részére naponta kiadta az állataik részére járó szálastakarmányt. Illetményföldjük is nagyobb, mint ahogy a tüzelőrevalójuk is több. Mindezekből látható, hogy a cselédség, a szegődményes megélhetését biztosította az uradalom, de semilyen szellemi elfoglaltsághoz, szórakozáshoz nem kaptak támogatást. Könyvtár, művelődési ház - esetleg mozival - sehol nem volt, színházról nem is hallottak. A fiatalok esetenként, többnyire csak vasárnaponként, a dohánycsomózásban jöttek össze s ott harmonikaszóra táncolhattak. Kocsma nem volt a tanyában, a legközelebbi ilyen hely a görögszállási vasútállomással szemben található: ott egyébként még fűszert is lehetett vósárolni, ha kellett. • Amikor elkezdődött a második világháború, 1939 őszén, nem éreztük meg azonnal és közvetlenül ennek szomorú hatását. De a nehéz idők eljöttét jelezték a mi vidékünkön is -megjelent lengyel menekültek. Közülük öt fiatalembernek közvetlenül Aurél gróf adott az uradalomban helyet és alkalmazást. Hárman tudtak németül, így könnyebben érintkezhettek a kastély lakóival. Az egyikük, egy német báró, gazdaságilag tájékozott ember, így Aurél gróf őt kisebb-nagyobb gazdasági ellenőrzési feladatokkal is megbízta. Két fiatalembernek Belegrád tanyán adott munkakört, Paszkovszky Ádám, aki gazdasszonyával jött Krakkóból, tartósan is ott maradt a gazdaságnál s amikor én állami munkakörbe mentem át ós elhagytam az uradalmat, a tokaji szőlő- ós pincegazdaság vezetője lett, oda is költözött. Ennek a Paszkovszkynak hallottam hírét még később is, hogy Pesten elütötte a villamos s akkor a fóllábát amputálni kellett, majd amikor az Országos Vetőmag Felügyelőség kiküldetésében, a hatvanas években Krakkóban kellett járnom, felkerestem a régi címét. Ott már mások laktak, de tudtak róla: hogy néhóny évvel azelőtt meghalt. - A másik Belegrádra került lengyel fiatalemberről meg annyit