Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

ruló többi gazdaság./ Télen az istállótrágya kihordását csak a fagyos földön hajtom végre; esős, felengedett talajra nem engedek fogatot, pláne csoportosan nem, nehogy a tábla talaját összetömoritsók, s hosszú időre tönkre tegyék. Télen a dohónycsomózás idején több időt töltök a dohánysimitókban, hogy a simitást a dohányosok a beváltó kivánsága szerint végezzék, s így a bevóltás átlagára magas legyen. Télen készítem elő a tavaszi vetőmagokat is vetésre. A szerződéses termelésre leszerződött területre megvan-e már a vetőmag, megórkezett-e? Ha nem, megsürgetem. A gazdaság alkalmazottainak fűtésre való fasorkitermelését is ilyenkor végzem el. Minden gazdaságban fel volt mérve a gazdaság fasorainak hossza, ezeknek 25 évre való kitermelése volt előirányozva. így az egy évre eső folyóméter akácfasor kitermelését a jószágigazgatóval megbeszélem, hogy melyik tábla mellől gondolom az idén a fasort kitermelni ós hogy kikkel, milyen alapon. /Ugyanis nem mindig a legidősebb fasort termeltük ki; voltak korábbi ültetésüek, melyeknek valami oknál fogva, /lefagyás, vagy a nagy szárazság miatt/ kezdeti fejlődésük nem volt megfelelő stb./ Rendszerint a fasor kitermelését úgy vállalták a rakamaziak, a vencsellőiek, vagy a gávaiak, hogy a kitermelt fa gallyai és a tüskéi felesek, a fa törzse meg egészen az uradalomé. A kerékgyártó által kiválasztott törzsek mentek a kerékgyártómühelynek

, ezekből a kerékgyártó először kerékküllőket, keréktalpakat, székéroldalához szükséges darabokat stb. készítettek, s csak amikor már teljesen száraz volt az anyag úgy kezdte a kiszáradt kerókagyból, talpfából, küllőből öszszeállítani a kereket vagy a szekeret.A törzsekből, amit a kerékgyártó nem talált megfelelőnek /görcsössége, repedtsége, szúosodósa stb. miatt/, azok az alkalmazottak lakásának fűtésére szolgáltak. Közben kéthetenként lemértük a haszonállatokat, hogy lássuk, miképpen is gyarapodtak a hizóba állított állataink, s ezek ismeretében kellett az abrakot szabályozni. A dohánybeváltókban is megkezdődött az átvétel. Az ilyen dohánybeadások egész kedélyesen folynak le. Az intézők magukkal viszik segédtisztjüket is, hogy lássák, hogyan is megy a dohányok átvétele. /Az uradalom gazdaságaiban csak Varjúlapos