Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

intézői teendőket. En voltam ezen laknak utolsó lakója, aki a gazdaság teendőit látta el, mivel az én eltávozásom után he­lyemre jött segédtisztnek már a tanya közepén lévő raktárhe­lyiségből alakitották át lakószobáját az irodával egyetemben. A régi intézői lakot - ahol én laktam - uradalmi iskolának alakitották át, melyben egy uradalmi tanitónő tanitotta a gaz­daság alkalmazottainak gyermekeit. Én a jószágfelugyelőnél ét­keztem, étkezésünk ideje alatt beszéltük meg a gazdasági teen­dőket. A jószágfelügyelő rendelkezésére 2 pár kocsiló állott, mellyel a szeszgyár tanyai és a cifraszállási gazdaságot ellenő­rizte, a távolabb fekvő baromlaki gazdasággal egyetemben. Az itteni nehéz homokutak és a nagy távolságok bejárására nem volt elég nekem a "Bolygó" nevü hátaslovam, így a távozó segédtiszt­társam hátaslovát is, a "Bűnös" nevűt itt hagyták részemre. Elődömet, Tóth Jóskát, Varjúlaposra helyezték át vezetősegéd­tisztnek Fényes Jóska helyére, mivel Fényes Jóska 1929. jan. 1-vel rózsási intéző lett. Azokban a gazdaságokban, ahol eddig dolgoztam, intenzív­belterjes gazdálkodás folyt, itt, a szeszgyár tanyai homokiaiuj azonban extenzív-külterjes gazdálkodást kivánt: elsősorban olyan növényekkel dolgoztunk, amelyeket legjobban helyben, a gazdaságban lehetett hasznosítani, értékesíteni. Ilyen volt mindenekelőtt a burgonya: ezt a helyben lévő mezőgazdasági szeszgyár dolgozta fel. Egyébként a gazdaságnak több, mint fe­lét /Cifraszállást is beleértve/ erdősítésre irányozta elő az uradalom, természetesen az áll. erdőhivatallal egyetértésben. A terv az, hogyha az erdősítések teljes befejezést nyernek es a szőlőtelepítésre alkalmas területen is elkészültünk a mun­kálatokkal, - a megmaradt szántóterületeken való gazdálkodást majd intenzivebben lehet folytatni. Itt is elmúlt egy év s jött az áthelyezés: 1928. októberé­ben kerültem ötödik állomáshelyemre, a nagybutykai gazdaságba. Vezetősegédtiszti előléptetést kaptam a gazdaság vezetésének felelősségével együtt. Ezt a kinevezést már az új Jószágfelü­gyelő, Witz Gyula és Tőrös Pál főkönyvelő irta alá. Idehelyeze semnek az az előzménye, hogy a családi egyezség folytán ez a gazdaság Gaál Jenőné Dessewffy Mária grófnőnek jutott: ö viszor nem kivánt gazdálkodni, hanem inkább parcellázásra, eladásra

Next

/
Thumbnails
Contents