Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

borokat árusították. 2/ DEBRECENBEN külön üzletet nyitottunk Tokaji boraink eladására a Gambrinus Passageban, a Gambrinus Étterem mellett. 3/ NYÍREGYHÁZÁN a NYÍRVÍZ Palotában az akkor a sarkon lévő üvegesbolt mellett - a posta felé vezető utcán. - Évekkel ezelőtt a Gróf Dessewffy Hitbizomány Tokaji borait hirdető szines üvegtáblák még ott voltak a kirakatok felett. /Azóta a házat is lebontották/. így a borok értékesítésénél is kikapcsoltuk a közbeeső, - a szüret és az értékesítés közötti idegen munkát -. Ebből adódott tovább az a lehetőség is, hogy a borok melléktermékeit a borseprőt, és már az idei szüret szőlőjének törkölyét is, a Varjúlapos tanyán felállított és üzembe helyezett gyümölcsszeszfőzdében pároltuk le. A szeszfőzde felelős üzletvezetője is én lettem. Az igy újonnan beállított két üzemág is kedvezőfen hatott az uradalom mórlegére. Annak az elvnek alapján, hogy egy gazdásznak minél több gazdaságot kell megismernie, hogy kellő tapasztalatokra tehessen mert a következő évben, ősszel, elérkezettnek találta az időt Rappensberger jószágigazgató, hogy egy másik gazdaságban dolgozzam: ezért helyezett át a Görögszállás-belegrádi gazdaságba. Ezt Pöppel József jószágfelügyelő vezette két segédtiszttel. Az egyik, Gergelyffy

, Belegrád tanyán lakott s a közeli Varjúlaposra, a tisztikonyhára járt étkezni, a másik segédtiszt én leszek, aki Görögszálláson lakó jószágfelügyelőnél fogok étkezni. Az előttem lévő görögszállási sgt. Hauer- Szalánczy Emil meg átkerült Rózsás tanyára. Görögszállás tanya a földreformok következtében már nagyon lecsökkent, mivel az uradalom szélén feküdt s így a leadások sora az uradalom végétől jött befelé. így az egész terület már csak 350 kh volt. A sgt. azért volt itt szükséges, mivel a jószágfelügyelő majdcsak mindennap átment Varjúlaposra a Központi Raktárból igénylőknek az árut kiutalni, így szinte mindig távol volt. E kisterületü gazdaság a dohánytermelői területét megtartotta - mivel itt laktak a dohánykertészeik, itt voltak a területhez való dohánypajták és a dohánysimitó is. A dohányforgó kialaki-