Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

tásához szükséges területet a szomszédos Belegród tanya táblái adták. Itt a sgt. egy különálló külön bejáratú szobában lakott, amely egyúttal gazdasági irodául is szolgált. Itt tartottam esténkint a gazdák részére az eligazitást, de már egyedül

, mivel a gazdasági munkálatokat a jószágfelügyelővel étkezésünk alatt már megbeszéltem. Gyorsan beleszoktam az itteni munkába s mondhatom, hogy az itt eltöltött év nagyon gyorsan elmúlt s amikor az év végén, 1926 év őszén megkaptam az áthelyezést Rózsás tanyára, fájó szivvel hagytam el Görögszállást. A Rózsós-Paszabcsúcsi gazdaság vezetője a Hajnalosról áthelyezett Szarka Sándor jószágfelügyelő volt - akinek helyére Misley Miklós, a Rózsás-Paszabcsúcsi gazdaság intézője ment. Az ő édesapja. Szarka Sándor jószágfelügyelő elődje volt Hajnaloson és a most odahelyezett Misley Miklós Hajnalos tanyán is született. A csere azért törtónt, mert Hajnalos tanya megmaradt a hitbizománynak Misley Miklós intézővel. Rózsás tanya pedig a hozzátartozó földek egy részével eladásra került. így a felmondás alatt lévő Szarka Sándor csak addig marad Rózsáson, amíg a felmondási ideje tart. Ez a gazdaságvezetői csere már a kora tavasszal megtörtónt: az ott lévő sgt., Hauer - Szalánczy Emil áthelyezést kapott Varjúlaposra. így a Rózsás-Paszabcsúcsi gazdaságot Szarka Sándor jószágfelügyelő vezette két segédtiszttel. Pászabcsúcs tanyán Salamon Gyurka volt a másik sgt., akit ón még debreceni gazdász koromból ismertem. Igyekvő és a lovakhoz nagyon jól értő fiatalember. Salamon Gyurka velem együtt Szarka jószágfelügyelőnél étkezett Rózsáson, oda lóháton jött át Paszabcsúcs tanyáról az étkezési időre. Nekem itt az intézői lakban volt egy barátságos lakószobám, az irodám meg szemben az udvaron. Szarka Sándor bácsi tájékoztatott a mezőgazdasági munkák állásáról ós az első eligazításon bemutatott a gazdáknak azzal, hogy ezután ón leszek itt a segédtiszt. A következő eligazitást már magam tartottam. Én nagyjából már ismertem Rózsás tanyát, a gazdákat is, mivel Rózsás tanya közel volt Varjúlaposhoz s így többször találkoztam vagy Rózsáson, vagy Varjúlaposon, vagy éppen a határban kint a gazdaságban a gazdákkal. /Még most sem felejtettem el - 60 év után - Oszlánszky Feri kocsisgazda nevét, aki Rózsás tanyán született s mint iparkodó alkalmazott vitte