Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
a városnak az országgyűléshez beadott, Bodnár István ügyvéd ^ 3 Vidliczkay Oózsef orszgy. képviselőnk közösen fogalmazott kérvényét részletesen ismerteti Geduly /17-lB/. 30. A nagykálléi , kiüritett szép megyeháza épülete j árási hivatalok i llí. Takások elhelyezésére adott lehetőséget. Alkalmitatarozásai sok gondot okoznak a megye vezetőségének. Több izben "felkenetik a főispán őméltósága ós utasittatik az alispán", hogy a régi megyei szókházat 40 ezer forintért bármely célra ajánlják fel, adják el. - Az átköltözést követeden 18 év telik el, mig végre 1894 tavaszán már komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az országos tébolyda venné kezelésbe. Egy óv múlva már átalakítási tervek is születnek, a kincstár 34 ezer forintot fizet a megyének térítésként /Nyíregyházi Hirlap 1895. V. 16./, s az év második felében már fokozatosan szállítanak ide Budapestről ápoltakat, így szolgál 1895 augusztusától - a mai napig - a társadalom egészségügyi ellátásának a hajdani megyei szókház. Megjegyzendő, hogy az uj szókház építésének elhúzódása, a régi eladásának maradása folytán az egyik megyei bizottságban olyan elkeseredett felszólalás is elhangzott, hogy mindenképpen jobb volna visszaköltöznie Kallóba az egész megyei vezetőségnek /Nyirvidék, 1890. máj. 11./ ... 31. A pályázat elbírálása körül mai napig homály uralkodik. Az első döntésnél /!/ Alpár terve eleve hasznavehetetlennek minősít te te t 1, s a másik két pályázat részesült a kitűzött I. ill. II. dijban. - A tervezési kiirás szólt: kilencszobás főispáni, nyolcszobás alispáni lakásra és irodákra; 63 hivatali szobára, 3 istállóra, pincékre, jégveremre; a nagyteremre és két kisteremre /a közig, bizottság ill. az árvaszók tárgyalásai számára/. - A múzeum elhelyezésére a nyugati szárny négy nagyablakos termét szánták /Nyirvidék, 1892. VI. 12./; kellő berendezésére mór nem futotta a költségvetésből, de Oósa András felhívására Samassa egri érsek 200, a Dessewffyek"~l50-l50 forinttal támogatták az ügyet, más földbirtokosok kisebb adományaival együtt . 32. A Nyirvidék szerkesztője mindig tájékoztatja olvasóit a hivatalok éppen akkori helyéről, nem egyszer csipős megjegyzések kíséretében. Ezalkalommal csak "alig tűrhető" megoldást emleget /1891. V. 17./ Vagyis: I. a felsőleányiskolába /az 1896-ban ugyanott emelt polgári leányiskolában: á mai Luther Házzal szemben, az Óra-Ékszer bolt melletti részen, a kiskörút sarkán/ tétetik a polgármester, főjegyző, iktató, kiadó; a közigazgatási és árvaszéki iroda; II. a n agybörtö népületbe /azaz a nemrég kiüritett koronaházba , hiszen azelö11 igy nevezték: a mai Korona szálló helyén/ - a megfelelő átalakitások után - a házipénztár, számvevőség, ellenőrök, regálékezelő-iroda; fő és alkapitány, mértékhitelesítő; rendőrség, tűzoltóság; III. központi kisdedóvó /a Kálvin téren, a posta ujabban épített déli szárnya helyén/ épületébe települt a katonai ós tanügyi tanócsos, a két órvaszéki ülnök, a "halálesetfelvevő" irodája. - A felsőleányiskola átmenetileg a központi evang. iskolában kapott elhelyezést. 33. A pénzügyigazgatóság csakugyan tiz évig maradt a városházán. Ha rzö Minály' épitész bérháza 1901-re készült el /a mai Szó-
