Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
chenyi u. 6. sz. ill. Benczúr tér 1. számú sarokház; most a Kölcsey gimnázium van benne/: ezt bérli ki ettől az időtől és itt marad egészen 1925-ig. Akkorra épült fel saját irodaháza : a szemben levő sarkon az az oszlopos bejáratú épület, amelyikben m a a levéltár ós a múzeum helyezkedik el. /Megszüntetéséig, 1950-ig működött itt./ 34. Dienes István emliti /SzSzSz 1964. 3:105./, hogy 1912-ben a város "az északi szárnyat toldotta meg az udvaron , nyugat felé." Ezt, a városháza homlokzatán, a szekundakapu alatti emléktábla is nevezetes dátumként emliti. Megjegyzendő azonban, hogy ez a benti épitkezós a városháza küíső megjelenését nem befolyásolta, az utcai járókelő ebből semmit észre nem vesz. - Különben is: amennyire követhető az iratokból, híradásokból a főépület sorsa, alakulása, annyira kevés szó esik az udvari melléképületekrő l : a dufarttal szemben levő házról, amelyik az iskola udvarra 1 szomszédos. - A mai kétemeletes épület uj létesítmény: már teljesen kör be járható az egész épület, az eltérő szintmagasságokat is áthidalták. EEz az épület egy sokkal szerényebb elődjének helyén áll: pontosabban több - hol földszintes, hol emeletes - épület emelése, bontása után mutatja mai formáját. A tiszaeszlári per idején itt a várnagy lakása; később is gyakran szolgálati lakás, a tűzoltók, a szolgaszemélyzet szobái, irodái; voltak itt egyébként istállók, átmenetileg börtön és tolonc-helyiségek, az udvaron a tűzoltók számára háromszintes gyakorlótorony stb. Vagyis: az irányító vórosi apparátus kisegítő , nem annyira fontosnak tartott hivatali szobái, helyiségei : minden bizonnyal ezért nincs róluk /vál tozásaikról, átépítésükről, az áthelyezésekről/ gyakoribb híradás. Mindenképpen érdemes lenne azonban a háztáji kutatásnak a folytatása. 35. Mivel e dolgozat célja elsősorban a SzSz Megyei Levéltár nemrég rendezett V. 192. fonójának iratai alapján a jelen- legi városi tanácsháza épitósével, viszontagságos sorsává 1, közvetlen előzményeivel kapcsolatos ujabb adatok, összefüggések közzététele, nem foglalkozhattam azokkal a hivatalokkal, intézményekkel, amelyek később : időlegesen, háborúsforradalmi időkben kaptak itt rövidebb-hosszabb elhelyezést Nemcsak időben későbbi események ezek, de idekerülésük, elköltözésük nem befolyásolták lényegesen a városházi életet, az igazgatás normális ügyvitelét; nem olyan mértékben, mint a törvénykezés és a me gyevezetés idetelepített irodái, amely elT^v^j^ea r ek"en át sulyosbitották egykori elöljáróink s a városi tanács-testületek gondját, nehezítették munkájukat. S nem foglalkozhattam olyan, egyébként kedvemre való mozzanatokkal, amelyek az épülethez fűződő inkább anekdotikus - de jellemző - történetek, szokások. Mint pl. az, hogy ami kor a képviseleti közgyűlés ülésezik, kitűzik a zászlót az épületre; hogy a főbejárat előtti árkádok alatti szekunda kapu milyen babonákat őriz itt /Debrecenben ós másvideken is/T hogy miképpen vált a március 15-i ünnepélyek központi helyszínévé előbb a városháza udvara, majd előtere; mennyi szónoklat helye a nagyterem erkélye; milyen sokféle és nevezetes gyűlés, kióllitás színhelye a nagyablakos, szépen kifestett diszterem; hogyan alakultak a hivatalos órák; mi-
