Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
szerepet látszott az a választás - 1887. jun. 17-én amikor a hívatalben levő igazságügyminiszterrel szemben a 48-as függetlenségi párt jelöltjét, Vidliczkay József ügyvédet választották meg városunk képviselőjének, - immáron hatodik alkalommal. - Az orosi ut tölcsérszerü torkolatát kissé szűkítették, hogy az uj törvényszéki épület derékszögben könyököljön ki a térre. A kivitelezési árlejtésen Vojtovits és Barzó nyíregyházi cég kapta a megbízást. A börtön épületet látták sürgősebbnek: annak alapkövét 1889. szept. 23-án tették le, ós 1891 februárjában átköltöztették a rabokat uj helyükre. /Az igy szabaddá vált koronaépületet újra üzlethelyiségekké alakítják át, de majd a városházi építkezéseknél, 1892-ben, több városi hivatal is itt kap ideiglenes elhelyezést./ - Az igazságügyi hivatalok 1891 augusztusában kezdenek áthurcolkodni a városházáról; az egész építkezés ünnepélyes befejezése, felavatása-átadása 1891. nov. 23-án történik meg. - Az egyemeletes épületet, melynek képe Geduly, Borovszky köteteiben is látható, majd csak 1928/29-ben emelik meg még egy emelettel: a mai formájára. 28. Ezeknek a szobroknak Koroknay adja meg részletes leírását: "A városháza Juszticia szobrai varosunk legrégibb két szobra: a városi tanács középrészének sarkain rajzolódik az égre. A j obb oldali mérleget tart egyik kezében, mig a másikkal koszorút nyújt. Mellette egy fasces, a római vesszőnyaláb, bárddal ós fején a városvédő istennő koronája. A bal oldali alak jobb keze egy pallost tart fel, másik keze kissé feltartott mutatóujjával mintha figyelmeztetne. Fejét nem disziti korona ... a ruha redőitől itt jobban lehet látni - szimmetrikusan a vesszőnyalábbal - egy antik oroszlénfejjel diszitett széket. - Az ábrázolásban sajátságos, hogy tulajdonképpen a római Juszticia, az igazság istennője van megkettőzve s attribútumai megosztva. A hagyományos ábrázolás szerint bekötött szemmel ül, s baljában mérleg, jobbjában kard. A megosztás következtében igénybevett kellékek : a városvédő korona, a figyelmeztető ujj, az oroszlén vagy a főhatalmat jelző vesszőnyaláb nem speciális mozzanatok, bizonyos szempontból mindig aktuálisak, ... ábrázolásmódja s a kidolgozás is a klasszikus szemléletre utal. A római ruházat klasszikus redőkben omlik alá, antikos szépséggel vannak megfogalmazva, a karok s az arcólek is görög vonásokat adnak vissza. Mindezek inkább csak a tetőn nézve vehetők ki, s fent nézve látszik, hogy a szobrok az alulnézetre számított perspektivikus látás miatt tulajdonképpen előredőlnek . Az is csak fenn látszik, hogy a két szobor vastag bádoglemezből készült /51/." 29. Az első határozat óta a nyíregyháziak minden érvet összeszednek, hogy céljukat elérjék a székhely áttelepítésével kapcsolatban. Nyomon követhető ez már az első helyi lapnak, a Nylrnek 1867-i számaiban: itt a kereskedelmi-gazdasági érdekek 111. a város nagyobb lehetőségei a legfontosabb érvek. - Az is eléggé közismert, hogy a város első díszpolgára, Lónyay Menyhért, akkori közös pénzügyminiszter azórt kapta ezt a megtiszteltetést 1870-ben, hogy segitse Nyíregyházát e célja elérésében. - A közvetlen előzményeket,