Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
szerepel a nyíregyházi városháza. Az 1871. ápr. 18-i képv. testületi jegyzőkönyv szerint a város egyébként i s kapcsolatban állt Benkóval. /V. B. 161. - 115/6./ Ekkor mutatja be az uj nagyvendéglő létesitő bizottsága azt a tervvázlatot, amely a város "Korona cimü telkére" 100 ezer forint költséggel épitendŐ uj vendégfogadóra vonatkozik. Három hónap múlva már a fogadó sem aktuális, mert a törvényszék elhelyezése a főfeladat. Nem lehet az utókor elismerése nélkül elmenni ezek mellett az adatok mellett: a városi vezetőség mindig előbbre néz, költséget fordit távolabbi tervek készíttetésére, s igy, amikor végre valami a megvalósulás reményével kecsegtet, nem kell kapkodni: el vannak látva használható épitósi tervekkel. - Az emlegetett Kolbmájer , mint erre Vörös Károly szives lektori jelentése felhívja a figyelmet, helyesen: Kolbenheyer . A több, hasonlónevü épitész közül Ferenc /1840-1881/, nevezetes fővárosi középületek alkotója. Az itteni városháza épitése idején fáradozott Benkó Károllyal az együtt alapitott nyergesujfalusi cementgyár fejlesztésén. Róla egyébként a következőkben már nem esik említés. 25. A Dobay nyomdában készült felhívást megküldik a Pesti Naplónak, Pester Lloydnak, A Honnak; Tokaj, Nagykálló, Debrecen, Kassa, Miskolc,.Eperjes városnak; 3 debreceni építésznek névre szólóan is. Nyíregyházán G yengő László, Baue r Antal » ^ifály Sándor, Maár Adolf és Melhouse Dános építészeknek, vállalkozóknak• - Az épités j uliusi-novemberi szakasza ról, az előcsatórozásökról, vitákról, szerződésekről, a városi hivatalok kihelyezéséről lásd a V. B. 161 - 115/6. doboz iratait. 26. Az 1872. decemberi képviseleti tagok választásáról illetve az 1873. január 9-10-i városi tisztujitásról részletesen beszámol Lukács /330-331/. Egyhangúlag választották polgármesterré Krasznay Gábort /bár ő előzetesen hosszú ideig tiltakozott/, főjegyzővé pedig Durányi Hugót. A Borovszky monográfiában Leffler igy jellemzi az uj polgármester Krasznayt: "j óakarattal és szelid természetével nem csekély érdemeket szerzett az elkeseredett és szenvedélytől lángoló polgárok viszálykodásainak lecsillapításában s a békés hala dás megteremtésében. /122/ Ugyanitt: az épités körüli felülvizsgálatokról, bizottságokról is. - Az építkezés elszámolásaihoz lásd: V. B. 181 - 1/1. 27. A törvényszék Nyiregyházára telepítésétől másfél évtized telik el, mig végre komolyan foglalkoznak az önálló igaz ságügyi palota felépítésével. 1886-ban vetik fel az elhe lyezés kérdését : mindjárt nagy viták törnek ki. Többen a mai színházépület melletti szikes, olcsóbb telkek igénybevételét javasoltók, hiszen a városnak kellett vállalnia az épitósi terület átadását /előzetes kisajátítás után/, továbbá a kb. 200 ezer forintnyi épitési költség előlegezését is. Győzött a honoréciörok érvelése: egy nagyobb középület a városközpontot diszitse; ennek megfelelően az óv végére meg is történt az orosi /Bocskai/ ut elején a kijelölt területen fekvő négy telkes ház megvétele. Az igazságügy minisztérium is késett a tervek elkészíttetésével. Alighanem igaza van Szohor megjegyzésének /237/, hogy az önálló törvényszéképület felállításának huzavonájában
