Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

a később épitendŐ megyeháza helyén addig megvolt városi épületekben húzódott meg a városi vezetőség, hivatalaival, intézményeivel. Onnan is ki kellett költöznie azonban 1891 tavaszán

, hogy ott a bontás majd az építkezés megtörténhessen. A törvény- szék majd csak az óv nyarának vége felé szabadítja fel az épület nagyobb, déli szárnyát. Ezért 1891 elején újra költöznek a 32 városi hivatalok. Időközben megint az a szemlélet került előtérbe, amely a jövedelmezőséget tekinti minden döntés legfőbb indokának. Már 1889 augusztusában idetelepült a m.kir. pénzügyigazgatóság

: számára városi épületet nem tudtak biztosítani, igy a Gredig család ma is álló nagy, emeletes házában /Rákóczi u. 2-4./ bérelt helyiségeket a kincstár. Ezt, a nem jelentéktelen béröszszeget szerezte meg a város azzal, hogy a törvényszék által addig bérelt vórosházi helyiségeket, - előreláthatóan 10 évre a pénzügyigazgatóság céljaira adta át.

33 Ha pedig már amugyis szükséghelyzetben dolgoznak az irodák, nem térnek vissza azonnal egy év múlva sem /amikor a megyeiek hagyják el végleg az épület északi részét/, hanem 1892 végén tatarozást végeztetnek s az épülettömbnek eladdig földszintesen maradt északi oldalszárnyát emeletre bővítették ki, majd 20 ezer forintos költséggel. Ezzel befejeződött az épület kivülről is látható építése s ezt a képet láthatjuk ma is. Azóta már otthon van a város "3*4 elöljárósága a saját házában, a mai napig. Ez tehát Nyíregyháza harmadik városház-épülete, pontosabban - ebben az emeletre épített formájában - a negyedik székháza, hiszen az 1871/72. évi átépítéskor legnagyobb részét alapig lebontották: teljesen kialakult megjelenésében immáron tizenkettedik évtizede.