Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
Oegyze tok 1. "A nyíregyházi városi tanácsháza épitéstörténetéhoz" c. dolgozatában H á r s faLvi Péter foglakozott legutóbb ennek az épületnek a kérdéseivel /SzSzSz 1983. 2: 44-48./ Néhány városi jegyzőkönyv s főleg az 1873. évi felülvizsgálat i jelentés alapján mutat rá eddig alig ismert összefüggésekre. A dolgozat végén közölt megjegyzése szinte egyenes felszólítás eredményeinek folytatására - jelen dolgozatban. 2. Nyíregyháza város régebbi történetének elsőrendű nyomtatott forrása Lukács Ödö n rendszerező, jól követhető, dokumentált kötete /Nyháza, 1836/. További levéltári kutatósok eredményei mutatkoznak Lef fler Sámuelnek a Borovszky-féle monográfia Szabolcs megyei kötetében közölt történeti áttekintésének lapjain, majd jelentős - három évtizeddé1"később - a Hűnek féle monográfiában Nagy Eleknek a cikke. Ez utóbbi főleg" a város rendezésével, műszaki kérdéseivel foglalkozik részletesebben, mint elődei, - híven a cikkíró mesterségéhez és beosztásához. - Geduly Henrik millenniumi kötete 111. a Borovszky-monográfiában közölt cikke lei ró szemléletű. Az előbbi részletes dokumentáció városunk" 1895/96-i állapotáról, a másik afféle séta közbeni szemlélődés összefoglalása az 1900-beli Nyíregyházáról. Az 1893-ban megjelent uj városi Útikalauz , műfajához híven, szintén elsősorban leíró szempontokát érvényesít. - Szohor kötete /Nyháza az örökváltság századik évében, 1924./ vagy a Háger féle monográfia, ill. Hűnek Emil kötetének egyéb fejezetei: nem kényeztetnek el ujabb adatok feltárásával. A Dienes féle nagyszabású összefoglalás /1939/, azzal, hogy már a sorozat címében is a szociografikus célkitűzés szerepel, jelzi, hogy csak ritkán tér ki várostörténeti kérdésekre. - Az utóbbi évtizedekben néhány fontos részlettanulmány jelent meg a város elmúlt századairól. Cservények László, E rdész Sándor, Katona Béla, Németh Péter, Mező András tanulmányai. Hársfalvi Péter, Frisnyák Sáándor történelmi ill. földrajzi olvasókönyvei szolgáltatnak fontos dokumentumokat; Hársfalvi Péter könyve az önkormányzat kialakulásáról és az ekörüli harcokról /Bp. 1982./ és sok visszaemlékezés, riport tájékoztathat a régebbi időkről. Át tekintő , ujabbkori várostörténeti dolgozatnak azonban csak Dienes István jegyzetsorozata minősíthető: pl. a Szabolcs-Szatmári útikönyv nyiregyházi részében, az 1965-ben megjelent kötet 97-126. lapjain; ugyanitt: két térképe, a hozzájuk csatolt magyarázatokkal is elsőrendű forrás; magáról a városházáról pedig két, a továbbiakban is gyakran idézendő' cikke nevezetes, mindkettő a SzSzSz lapjain /1969 : 3. szám, ill. 1972: 3. szám/. 3. Ezt a tényt Szohor /209/ és Mé r ei Ferenc emeli ki /a Hűnek monográfia tör téne ti cikkében, 28./ Leffler nek a Borovszkyféle monográfiában irt cikke /99/ alapján. 4. Nagy Elek rekonstrukciója /Hűnek 43/ 1795-ről, továbbá jÉble Gábor könyvében az 1800-as állapotnak megfelelően /Az ecsodi uradalom és Nyíregyháza, 1898. 112-112./ - Az 1840-i állapotra lásd a Levéltár T. 269. sz. térkópét. 5. Maga a koronaház elnevezés minden valószínűség szerint még
