Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

gába a magisztrátust. Nem sokat tudunk beosztásáról, a ház "életéről". Lukács Ödön emliti, hogy 1809-ben, amikor Napóleon közeledett Bécs felé, a királyné a trónörökössel /a későbbi V. Ferdinánddal/ Munkácsra menekülése közben június "valamelyik napján" megállt a városban, "a városházánál volt pár órai pihenése. Ugyanekkor velük lett volna Szt. István koronája is".

11 Akár velük volt a korona, akár nem: bizonyos legenda övezhette a házat, mert az épületben /természetesen a Benczúrok által megnagyobbított házban/ a 870-es évek végén már két cég ia használja a koronához cégért. Lederer Ignác gyógyszerész Koronához cimzett gyógyszertára gyakran szerepel a Nyirvidék hirdetései között; a nyolcvanas évek elején pedig Weinberger Bernát, 1890-ben már Adler Lipót hirdeti itt a Koronához c. vendéglőjót, sörházát, szintén a hetenként megjelenő Nyirvidékben. Susztek Sámuel naplójegyzeteiből tudjuk, hogy a harmadik városháza^Í842-re készült el annyira, hogy "sessiokat ós gyűléseket leTte^eTt benne tartani... ami pedig a régi /tehát: a második/ városházát illeti, azt 1843. évben Benczúr Vilmos ur megvette és belőle maga számára egy patikát és minden környül12 álláshoz szükséges szobákat épitett. " így vannak megbizható adataink a ház ópitési idejéről, a városi hivatalok eltávozásáról, a városi tulajdonból Benczúrok kezébe történt átmenetéről, - csakúgy, mint az 1944 végi elpusztulásáról.

13 Ide kivánkozik néhány sor a helybeli csizmadia céh 1820beli feljegyzéseiből. Ezek szerint Török Oános legény /vagy talán inkább mester/ orgazdaságon kapatott a "helytelen cselekedetéért a Város házánál megbüntetődött", azon kivül, hogy a Ns. Céh is kiszabta rá a nemcsak erkölcsi büntetést, elmarasztalást. Az első, városházának tekinthető épület koronaház nevéről sok feljegyzés tanúskodik. A második, most tárgyalt épület kapcsán csak a legutóbbi időben sikerült adatot találni: a V.A. 102/r fond 114/194. sz. dobozában. A vegyes iratok között került elő az 1847. dec. 31-i keltezésű számla egy hagyatékfelszámolási kötegből. Benczur Vilmos gyógyszerész szépen nyomtatott szómlaféjében szerepelt mór a cégér, kissé furcsa magyarságú fogalmazásban. Ez egyébként jelzi azt is, hogy a családban a német a társalgás nyelve, s ezt a szöveget is nyilván "forditás-