Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
ként" szerkesztették ide: "Gyógyszertár a magyar koronánál Nyiregyházán ...' Ugy látszik, nem sokkal az örökváltság elérése után voltak már törekvések arra, hogy nagyobb szabású városházát építtessenek. Egy vegyestartalmu dobozban található a tokaji Fran cz Ignác mentegetőző levele, amelyet az épitőmester Benkő István főbírónak irt 1827. augusztus 16-án. Elnézést kór, de "egy oly nagyra törő épületnek, mint a projectálandó nemes városháza" tervezéséhez nyugalom s idő kell, s most ez neki nincsen. /V.A. 102/b - 36/116. 9. darab, az 1829:34. sz. a./. - A városi gyűlés határozatai között 1829. márc. 26-án /1752. sz. a./, majd szept. 28-án /1829. sz. a./ olvasható a deputáció összeállítása, sürgetése "az építendő uj városháza iránt adandó javasl végett". /V. A. 102/b - 33/113/. - Végül: 1830 elejéről megvan Francz Ignác elküldött tervének kisérö levele ós a "plánum tételes magyarázattya". A 60 éves mester terve eme le te s épületre szólhatott, több szolgálati lakással a földszinten és kevés irodával az emeleten /1830:7. sz. V.A. 102/b - 103/23/. - Ezekről a tervekről régebbi feldolgozásokban nem olvashatunk: nyilván azért, mert később már más tervezővel fogóztak a hajdani városatyák, akiknek terve - valamilyen formában - meg is valósult. 3. A z ujabb épitkezés - a curialis funduson. A régebbi, ma már nem látható városházák számbavétele után lássuk a harna- madik épületet, - bár a mai látvány nem az eredeti változatot mu ta tj a többé . Dienes István cikke"*" 6 meggyőzőnek látszik: eszerint ez a városháza nemcsak helyileg, hanem alapozásában is a XV. századi, Bátori féle földesúri erőditményszerü ház /uri lak/ helyére került. Innen történt annak idején a település és a környék /a birtok/ igazgatása, és ez igy hagyományozódott a későbbi földesurakra is. A XVIII. században is itt áll, a két "uradalmi magántelken" gr. Dessewffy háza /a mai Bethlen utcai sarokhoz tartozó épületrészként/, s az ettől északra eső rész /kb. a Rákóczi utcai sarokig/ a gr. Károlyi-ház. 1 ^ 1837-ben, amikor Nyíregyháza megkapta az uj abb városi jogot, nem halogathatták tovább az uj székház megépítését; jóval több hivatalos helyiségre volt már szükség, hiszen lét-
