Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

adagolási mennyiséget a gazdaság vezetője utalványon írásban adta ki a magtárosnak. Kiadás pl. Nagybutykai Gazdaságnak 200 drb. angol süldő 6000 kg. élősúlyban. Itt már, mivel a süldőfalka elment a gazdaságból, kevesebbnek kellett lennie az abrak-kiadásnak, s így tovább. A Magtárkönyv perforált lapokból állt - s /mint említettem már/ az egyik példányt a magtáros elhozta az esti eligazításra. A könyvelést vezető segédtiszt /sgt./ ebből a Magtárkönyvből készíti el a gazdaság kiadási, illetve bevételi jelentését 10 napos zárással .fí^Ezek a kiadási, illetve bevételi jelentések szintén perforálva készültek: az egyik példány a Központi Irodába ment, ott a gazdaság bevételeit-, kiadásait az ott lévő főkönyvekbe bevezették. így tehát a Központi Irodában vezetett főkönyvnek egyeznie kellett a gazdaságban kint lévő nyilvántartással. A Központi Irodában a tételeket már értékelten vezették: így alakult ki a*z e^gyes gazdaságok mórlege. Varjúlapos tanyán volt az uradalom központja, itt állt az 1920-as években már a NYÍRSÉG RT. által épített gépgyár

. Ez külön vezetés alatt állt, melynek vezetője-főnöke Lázin nevezetű műhelyfőnök, aki közvetlenül a jószágigazgató alárendeltje. A gépgyár és a vasöntöde tervezését s annak-építését is Lázin végezte. A terv az volt, hogy az uradalom gazdaságaiban lévő mezőgazdasági gépek elhasznált, vagy meghibásodott alkatrészeit ós a kisebb gépeket is /répavágó, szecskavágó stb./ házilag elkészítsék. A gépek működtetését, a tanya világítását a gépgyár tetején levő víztartályra épített szélturbinával készültek megoldani

1

, s ez az energia nyomta volna fel a vizet a tartályba, hogy onnan a tanya és az istálók vízszükségletét biztosítsák. Amíg a turbina itt a gépgyárban készült

1

, addig egy erőgép szolgáltatta az áramot. Ha a gépgyárban az erőgép leállt, nem volt áram, s mindenütt a petróleum lámpákhoz kellett folyamodnunk. A túlméretezett gépgyár vasöntödéjének kazánját később zsizsiktelenítósre alakították át. 1925-ben a három központi gazdaság /VarJúlapos. Görögszál lás-Belegrád és Rózsás-Paszabcsúcs/ nagy területen termelt a hollandoknak szerződéses vetőmagborsót Kellner Ilka budapesti vetőmagkereskedő utján. Nagy könnyebbség volt ez a gazdaságoknak, mivel eddig silókban, körülményesen hajtották végre a