Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

vámokat ellenőrzi s azokat lemérés után a megfelelő könyvbe bevezeti./ 3./ A tehenészet mindennemű munkájának ellenőrzése. A Gazdaságban svájci simentháli, államilag ellenőrzött törzskönyvezett tehenészet volt. Az abrakolásnál, a fejesnél is ott kellett lennünk, mert az állatokat egyedileg takarmányozták. Egyes tehenek tejtermelésük szerint kaptak abrakot s ezek a "tejellenőrök" superellenőrzóse alatt álltak. A tejházban a tej ós a vaj kezelését voltunk hivatva ellenőrizni. Egyáltalán az egész tehenészet törzskönyvezésének vezetése a feladatunk volt. Nekünk segédtiszteknek is megvolt az eligazításkor a külön munkánk: egyikünk a "Munkanapló"-t vezette, amelyben a napi iga- és kézierőt vezettük, azt, hogy melyik munkára mennyi munkaerő került felhasználásra /a teljesítmény feltüntetésével/. Ennek egy példánya a Központi Irodába ment be, ahol nyilvántartották, hogy az egyes termények előállítására mennyi munkaerő ment rá, illetve az egyes termények termelése mibe került. A növényre felhasznált anyagok /vetőmag, műtrágya stb./ a "Magtárkönyv"-ben voltak kiadásba helyezve, ennek egyik példányát a magtáros mindennap az esti eligazításra köteles volt magával hozni. A "Magtárkönyv"-et a magtáros vezette. A "Munkanapló"ban az időjárási adatok is szerepeltek. A kerülő

nek kötelessége volt a napi napszámosokat nóvszerint bevezetni, még kint a munkálatoknál a zsebnotesz napszámjegyzékbe, s ezt az esti eligazításkor a "Napszámjegyzék"-et vezető segédtisztnek kellett bediktálni a napszámjegyzékbe; ez volt a hivatalos, ezt hetenként lezárták s a másodpéldány alapján igényeltük a központi irodától a kifizetendő munkabért. A Nyírség r.t-nek hiteles kettőskönyvelóst kellett vezetnie, (tartozik-követel), melynek alapja a már említett "Magtárkönyv" volt. így a gazdaságok külön-külön vezették bevételeiket, illetve kiadásaikat. A Magtárkönyvön minden kiadásnak és bevételnek keresztül kellett mennie: pl. Bevétel: csóplósből 185 q. Bánkúti búza a XII. tábláról, vagy pl. Bevétel: Svájci vásárlásból a "Klaus" nevű bika, 500 kg. élősúlyban. Itt már a takarmányozásra kiadott mennyiségnek is emelkednie kellett annyival, amennyi a bika fejadagja. A takarmányozási