Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

Mindkét anyakönyv teljes névanyagát alfabetikus sorrendbe szedve, s a házassági-születési-keresztelési bejegyzéseket egymással összehasonlítva már választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a feltüntetett nevek mennyiben azonosíthatók az elhunytak számával? / A hibaszázalék megállapításában az özvegyeknek, de különösen az özvegy nőknek a demográfiai vizsgálata azért fontos, mert egyszerre két személyről nyerhetünk információt./ Az anyakönyvek vezetésének pontosságára vonatkozó megállapításaink a következők: - Szerencsés ténynek tekinthető, hogy a halálozási anyakönyveket lehet a legtöbb oldalról vizsgálni. A század első harmadában a meghaltak 13-19 %-át nem irták össze

, s a legnagyobb hiányosság a csecsemők ber jegyzéseiben mutatható ki. A második anyakönyv pontat lansága nem éri el az 5 %-ot

. - A születési anyakönyv hiányosságát 2,5 %-osnak tartjuk - A házassági anyakönyv a század első részében kötőtt házasságok 6-7 %-áról nem tudósit

. Ezt persze nem tekinthetjük csak a vezetés pontatlanságának, mert ez a hiány könnyen magyarázható az exogám és vegyes házassá gokkal. A második anyakönyv bejegyzései e szempontból is pontosnak tekinthetők. Házasság A házasság az egyén számára - rendesen - a felnőtté válás elismerésének, a közösségbe tartozás előfeltételének fontos eseménye. A "házasság társadalmilag elismert célja az utódokról való anyagi és tudati gondolkodás, a szexuális élet normális szervezetének a létrehozása, tehát a családalapítás és családfenntartás. 2 A házasságok számának alakulása A reformátusok első anyakönyvének bejegyzése szerint a