Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

század első harmadában az egy évre eső házasságkötések száma 19.2. /I. sz. táblázat/ Az éves eloszlás olyan hullámvölgyet mutat, amelynek mélypontja az 1720-as évek végére, pontosan 1729-re esik. A jelenség okát az esetleges gazdasági problémák mellett elsősorban a Rákóczi szabadságharc utolsó éveinek katonai pusztitása és méginkább a pestis következtében elmaradt születések és a 0-5 éves korcsoport számának megcsappaná' sával kell magyaráznunk.^ A XVIII. század második felében az általunk vizsgált 41 évben az egy évre eső házasságkötések átlaga 20,4. /I. sz. táblázat/. A házasságkötések egy évre eső száma a század második-harmadik harmadában nem érte el a századeleji értéket, de folyamatosan növekedett és az 1790-es évek végétől igen magas értékkel, ugrásszerűen /!/ emelkedve túlszárnyalta azt. A katolikus anyakönyv adatai a felekezet viszonylag kis létszámát tükrözik. Ez a tény magyarázza azt, hogy egyes években egyáltalán nem kötöttek házasságot. 1751-1804 között egy évre átlagosan 2 házasságkötés jutott. Az azonban bizonyos, hogy a templom felépitése /1780/, s ezáltal az egyház viszonyainak fokozott rendezettsége az anyakönyvezési gyakorlatban, a bejegyzések forrásértékén nem változtatott, ezért a század második felében a házasságkötések számának ingadozásáról beszélhetünk. Az 1800-as évek két részadata ugyanakkor bizonyos növekedésre hivja fel a figyelmet. /2. sz. táblázat/ A görögkatolikus egyház anyakönyvei 1792-től maradtak ránk. A század utolsó évtizedében a házasságkötések évi átlaga 2,6. /3. sz. táblázat/. A második házasság A kor meglehetősen nehéz életkörülményei, a termelők számának sokszor meghatározó jelentősége a gazdaságban, a patriarchális társadalmi rend, az árván maradt gyermekek felnevelése egyaránt igényelte a megözvegyült nők házasságkötését. A férfiak esetében az életkor, a családfenntartás felelőssége, avagy a választott feleség gazdasági ereje lehetett motiváló tényező. 'A század elején az anyakönyvben csak az özvegy nők há-