Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

a keresztelések 1-2 %-ban mutatnak hiányosságokat, addig a megkeresztelt gyermekek 20-30 %-áról nem lehetett adatot találni arra nézve, hogy mikor haltak meg. Ilyen arányú elván50 dorlás nem lehetett abban a községben". "Az igen lelkiismeretesen és folyamatosan vezetett hajdúnánási anyakönyv azt a forráskritikai tanulságot adta, hogy ahol a XVIII. században vagy a XIX. század első felében a meghaltak 50-60 %-a nem csecsemő ós gyermekhalott, ott a halotti anyakönyv megfelelő arányú hibájával kell számolni."^

1 A halotti anyakönyvekből elsősorban a gyermek és csecsemő halottak maradtak ki. A protestáns vallású egyházközségek elterjedt szokása volt, hogy a csecsemő, gyermek és szegényebb rétegekhez tartozó halottakat a pap helyett a tanitó temette. Dávid Zoltán arra az eredményre jutott, hogy kezdetben Hajduhadházon csak a "generális Funeratio"-val eltemetett halottak 52 neveit irták be a matriculába. Az a tény, hogy a csecsemő, s más halottak neveit nem találjuk, nem jelenti azt, hogy őket nem irták össze. Sok helyütt - igy Kallóban is - gyakorlat lehetett, mint azt Oároli Oózsef Gyoma esetében feltételezi, a 53 kettős anyakönyvezés. Saját temetteit a tanitó irta össze. A keresztelési anyakönyvek általában nem tartalmazzák a halva született gyermekeket és a néhány napos csecsemőhalottakat. Ök azonban nem feltétlenül maradtak ki a keresztelésből is. Az 1567. évi református-közzsinat ugyan kinyilvánította, hogy "gonoszul cselekszenek, akik a szükség hamis ürügye 54 alatt a bábáknak megengedik a keresztelést.." A gyakorlati élet, mint Hajdudoro n azt Dávid Zoltán kimutatta, igényelte te azok tevékenységét. Kováts Zoltán azt J.s feltételezi", hogy Berettyóújfaluban havonta, esetleg hetente egyszer kereszteltek. Erre abból következtetett, hogy a bejegyzettek keresztelési dátumai hosszú ideig csak az évet és a hónapot tartalmazták. /Arany Dános maga is azt irta Gyulai Pálhoz intézett levelében, hogy mivel a faluban az a szokás járta, hogy a pap vasárnap keresztelt, igy ő az anyakönyvben szereplő dátumnál igencsak idősebb./ A keresztelési anyakönyvek esetleges pontatlanságához