Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
vezetett az az általunk is feltételezett, de praktikusnak tűnő gyakorlat, hogy a kereszteléseket külön vezették és időnként onnan másolták be a matriculaba. Ennek létezésére az anyakönyvek külalakiából, a tinta szinéből és az esetleges elirások lelle57 géből következtethetünk. A ke reszté lések száma 1-5 %-ban maradt el a születések tényleges mennyiségétől. A születések számának évi ingadozása a "helység korstrukturájának sajátosságai mellett történetének különböző kedvező vagy kedvezőtlen időszakaival függ öszsze. A jó vagy rossz termésű évek éppúgy hatottak a születések /a halálozások és házasságkötések/ számának alakulására, mint a járványok vagy az 1848-as szabadságharc." 58 Az anyakönyvek vezetésének pontossága mindenkor függött az azt vezető pap lelkiismeretességétől, felkészültségétől, a kialakult anyakönvvezési gyakorlattól, az egyházközség szerve zettségétől, a külterületi népesség nagyságától, a vallásosság mélységétől . Az anyakönyvek használhatóságáról vallott eltérő vélemények lehetnek az okai a különböző rendszerű lélekszám számításoknak. Az egyik módszer a születési anyakönyvekre támaszkodik. "A születések számának követése demográfiai vizsgálataink alapja" - irta módszeréről Dávid Zoltán. A születési arányt ezrelékben határozza meg és ez alapján következtet az össznépesség létszámára. 59 A családrekonstrukciós módszert követve mindhárom anyakönyv bejegyzéseit azonos alapossággal kell feldolgozni. A feldolgozás azonban nem - feltétlenül - terjed ki minden családra. Csurgó népességének demográfiai viszonyait kilenc , 60 Hajdúnánásét pedig száz család adatai alapján dolgozták fel. Megállapították a családnagyság értékét és azzal szorozták a családok számát. A kapott ér .ék adta össznépességet. A családrekonstrukciós módszer kiindulásának eltérő útjára is találhatunk példát, Bencsik Dános dolgozatában. 0 legbiztosabbnak a házasságkötések adatait tekinti, amelyre néhány évtized 61 alatt felfűzhető a közösség szinte teljes népessége. A történeti demográfiai kutatásokban, de különösen a hely-