Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

alakult: 281 gazda taxája a robot megváltásából származó bevé tel 1 405 843 Rft a serház haszna a bor korcsma 300 300 mészárszék 100 a kereskedő görög /boltos/ fizet a vásárjövedelem 100 100 3 148 Rft. 21 Mindehhez annyit tehetünk hozzá, hogy a befolyt jövedelem nagysága évről évre növekedett, a földesúri befolyás mind teljesebb érvényesülésével párhuzamosan. 1751-ben, de később is például az árendába adott italmérésért az italjárandóságon 22 felül 2 000 forintot kapott. A város birtokbavétele más szempontból is alapvető érdeke volt a Kállay családnak. 1749 előtt a család tulajdonában lévő területek körbevették a várost. Nagyon fontosnak tünt, hogy az egymást érő orosi, hugyai, napkori, kiskállói, kállósemjéni, biri stb. határt a leggazdagabb belső résszel kikerekítsék . I750~ben a Kállay család ugy döntött, hogy'"a Familiának semmi hasznára nem volna az, hogy N.Kalló Városa... felosztódnak. " /A városból és a "byr" nevü prédiumból származó jövedel23 meket osztották két részre./ A vita nem a földesúri haszonvételek, hanem a taxa elosztása körül alakulhatott ki, ezért ugy döntöttek, hogy a lakosság a "Földesúr /a család tagjai/ között repertiáltassék, mely repertitio szerént ki ki az Urak közül az oda obveniált Taxásokon a Taxát megvegye".^

4 Később, 1764-ben - okát nem ismerjük - a várost mégiscsak két egyenlő részre osztották fel a család két ága -/napkori és orosi/ kö~ 25 zo 11 . A Kállay család a kezdetektől tudatosan vigyázott arra, hogy a birtokukba került város lakosaival szemben a kér ág egységesen lépjen fel. Már 1750-ben megállapodtak, hogy miután a város urbáriumot kapott, az abban rögzitett terheknek mindenki köteles "tartani magát ... és azon Urbáriumnál sem 26 fellyebb, sem alább nem lesz szabad bánni ;.z Lakosokkal."