Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
A város felosztása után, 1764-ben ugy határoztak, "ha egyik részről másikra valamely T a xás, ki most Kallóban lakik, át akarna menni, azt sem egyiküknek, sem másikuknak m a ga telkére befogadni subpoena Violentia nem szabad." Abban az esetben, ha ez mégis bekövetkezne, vissza kell a gazdát küldeni és ha ez sem történne meg, a "szökött" embert Kálióban bárhol el 27 lehet fogni. Eme rendeletnek hatása lehetett az egyes városrészeknek népesedésére, esetleg a házassági szokásokra is. Férfi nehezen hagyhatta el azt a városrészt, amelyben felnőtt. Természetesen a rendelet nem érintette a város elhagyásának kérdését. 1764 után az osztozkodás halál esetén a család két ágán belül történt. 28 Kalló belső életét az 1749 utáni évtizedekben nagyban meghatározta a földesúri familia meglehetősen rossz anyagi helyzete. Ez az egyre fokozódó anyagi megterhelés miatt lázadozó lakosság elleni egyre erőszakosabb, időnként durva fellépésekben nyilvánult meg. Az állandó pereskedés, a nem megfelelő gazdálkodás, esetleg a fényűző életmód - valójában csak találgatni tudjuk - lehetett a család eladósodásának okozója. Egy 1792-ben készült számadásuk szerint "a közönséges dolgoknak folytatásáért felszedett ... s reánk háramlott adósságok annyira lenyomtak bennünket, hogy tsak most is egyszerre a többi Creditoraink között 220 000 Rft/a/ Capitális Adósságunk."*'' Az adósságok tetemes részét bizonyosan a perköltségek képezték. Pl.'Gróf Kállay Dános adóssága 1807-ben 75 000 Rft volt. Birtokait a család legenergikusabb, magas állami hivatalt betöltő tagja, Kállay Péter vette zálogba /Kallót is/ 32 évre és fizette testvére adósságait. 3 Nem véletlen, hogy a XIX. század elején a legtöbbet az ő tevékenységétől, terheltetésétől szenvedett a város népe. Az úrbéri per néhány aspektusa : A város birtokbavételének pillanatától éles ellentét alakult ki a régi szabadságait egyre gyengülő utóvédharcokban védő lakosság ós a földesúr között* Nagykálló XVIII. századi történelmének nem sajátossága, de egyik döntő eleme az a több mint évszázados per a város és földesural
