Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

vezni, kik meghallgatván az érdekelteket, /hogy/ végrehajtás alá vegyék azt, amit a jog és méltányosság parancsol." Az uj fejleményektől komolyan tarthatott a város, és ez arra ösztönözhette, hogy a szabad királyi városi rangot magának megszerezze. Az 1728-ban kötött szerződés értelmében 33 000 forint ellenében lehetővé vált, hogy megváltsa magát . ^ Közismert, hogy a XVIII. században ez csak néhány esetben sikerült - pl. Debrecennek -, Káliónak a próbálkozása is sikertelen maradt. A század derekáig továbbra is mint privilegizált mezővárosi jogállással rendelkezett. A XVIII. század "békekorszak" volt. A város katonai jelentősége megszűnt, fontossága csökkent. A várat felrobbantották. A gazdasági és politikai életben megerősödő feudalizmus a Kállay család személyében sikeres támadást inditott kiváltságai, különállása ellen. Az örökösödési háború befejezését követően régi vágyuk teljesült a földbirtokosoknak, mert a Pozsonyi Kamara 1749. évi május 8-i "divisiója" értelmében 20 000 Frt /rhénes forint/ ellenében a város tulajdonukba ke- rü1t

. A család anyagi helyzetére vét fényt, hogy az összeget a Kamaránál gróf Károlyi Ferenc tette le. Hálából a segitségért "egy esztendeig Kalló városától /a/ földesuraságot illető mindenféle jövedelmet" felajánlották Károlyinak, s kötelezték magukat arra, hoqy a nagykárolyi- gróf "által megszerzett és léig tett 20 000 forintoknak esztendőbeli interessét" megfizetik. A Kállay család rendkivül erőszakos birtokszerző politikát folytatott. Ezt egyértelműen bizonyitják azok a szakadatlanul folyó birtokperek, amelyek a különböző vármegyében elhelyezkedő települések, településrészek vagy telkek megszerzéséért folytak. Akcióik, mint Kalló esete is bizonyitja, sikeresek voltak. Ez esetben még azt is elérték, hogy a város elvételéért "compensatioképpen " kapott /1640-ben/ Farkasaszót 20 is megtarthatták, 10 426 Rft kifizetése ellenében. Birtokaik változó nagyságát nincs módunk nyomon követni és ez nem is feladatunk. Az mindenesetre kétségtelenül igaz, hogy Nagykálló több szempontból is fontos részét jelentette a földesúri család vagyonának. A városnak már önmagában is nagy volt a gazdasági jelentősége. Az úrbéri szolgáltatásokból, földesúri regálé jövedelmekből származó haszon 1750-ben a következőképpen