Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

A mai Nagykálló története pusztulással kezdődött. A régi település /Beznudada/ a XVI. század véres háborúinak esett áldozatul. Alig néhány évtizeddel a szomorú, de mindennapos esemény után Lónyai András kallói várkapitány Thurzó Györgynek, az észak-magyarországi főkapitánynak 1610-ben irott levelében erről a következőt állapítja meg: a régi "ház helyen /az elpusztult város helyén/ egy fia ház sincs, egy ember sem lakik * 12 annak a városnak a telkén, ki az török mia pusztult el". A várost az 1560-as évek második felében, de nyilvánvalóan a drinápolyi békét megelőzően érhette nagyobb pusztulás.

x

^ A város ujrátelepedése, településszerkezete szorosan kapcsolódott az 1571-73 között felépült várhoz. A magyar végvárvonal sorába másodosztályú erősségként kapcsolódó vár jelentőséget 14 adott a városnak is. Ezt a fontosságot ismerték el az 1574-es törvényben, melynek végzése szerint a város kikerült a Kállay család magánföldesuri joghatósága alól, és a kamara igazgatta ,to

vábbi sorsét

. A földesúri család ugyanakkor elvesztett birtokát: szüntelenül, de eredménytelenül próbálta visszakérni az 15 u ralkodótól. A királyi fennhatóság kedvezőbb lehetőségeket igért. Ez az igéret megvalósult az erdélyi fejedelmek és a Habsburg császárok személyében egyaránt. A II. Rákóczi Györgytől kapott kivá1

tsáqokat I. Lipót többször is megujitotta, illetve kiegé16 szitette 1669-ben, 1687-ben és 1690-ben. Privilégiumainak nagyobb részét a város "átmentette" a XVIII. századra is. Melyek voltak ezek az előjogok? A kocsma /Kántor/, a mészárszék

, "öt országos vásárok" tartása, szabad költözködési ,joq biztosít

ása r i

a

taxá s állapot, széles belső Önkormányzat

. 1711-ben a város elvesztve korábbi különállását

( a várme gyei köziqazoatás hatókörébe került

. Függetlenségét az egyre erőszakosabb földszerző politikát folytató földesúri családtól is védenie kellett. A korábbi felfogással szemben a Kállay familia az 1723-as évi 79. tc. értelme szerint nem kapta vissza régi birtokát: "Kalló városának a Kállay család részére kért visszaadására nézve: fenntisztelt Ö legsz. felsége azonnal az országgyűlés bevégzése után, biztosokat fog kegyelmesen kine-