Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján

tékneveket. Megállapításunk szerint a 1021 vezetéknév közül 875 /85,61 %/ volt magyar, 139 /13.71 %/ nem magyar és 7 /0,68 %/ számunkra megfejthetetlen, ilyen értelemben ismeretlen erede tü Rátérve a magyar /illetve magyar névadással keletkezett/ vezetéknevekre

, nem mulaszthatjuk el előrebocsátani, hogy osztályozásuk, csoportosításuk, magyarázatuk korántsem egyszerű, vagy könnyű. Oól ismert, hogy.a névadásnak számos indítéka, mitivuma lehetséges; nehéz megtalálni a legfőbbet, a legdöntőbbet, kiválasztani a legodaillőbbet és ez természetesen nem is mindig sikerülhet. Vegyük pl. az anyagunkban is előforduló Kávási nevet. Úgyszólván kapásból vághatjuk rá, hogy helységnévből -_i képzővel keletkezett, ami valószinüleg igaz is, hiszen Kávás kettő is volt a régi Magyarországon, egyik Zalában, a másik Közép-Szolnok vármegyében, Ady szülőfalujának tőszomszédságában. Ám ennél csak a felületes gondolkodás állapodhat meg minden további nélkül. XII. századi oklevélben /a Bakonybéli Apátság jószágainak 1171. évi összeírásában/ Kauas alakban mint személynévvel találkozunk a Kávás névvel /Wenczel Gusztáv: Árpádkori uj okmánytár I. Pest, 1860. 67. 1./, az is lehet hát, hogy személynévhez járult az -i_. Ellenvethető, hogy az ilyen tipusu nevek döntő többsége helységnévből keletkezett, ós igy az jár helyes nyomon, aki az első felfogást vallja. Mi van azonban, ha épp ez a kivétel /!/. Nyilvánvaló, hogy a például hozott név igy is, ugy is magyarázható, a valószerűbb kétségkívül az első származtatás, mégis konkrét esetben, hogy ki visel a hivatkozott névvel nevezettek közül helységnévből származót, és ki személynévből eredőt, egyedül a geneológia döntheti el. /Igen, a genealógia, amelynek figyelembe vétele nélkül, a tisztán nyelvi adatokra építő vizsgálatok legfeljebb a velószinüséget jelezhetik./ Más neveknél sem ritka a két-három kézenfekvő magyarázat, ami nem kis mértékben neheziti a besorolás munkáját. Sulyosbitja a helyzetet, hogy e sorok irója nem nyelvész, mégkevésbé névtudós. Mi sem áll hát távolabb.tőlünk, mint az, hogy a következőkben adott beosztásnak, illetve magyarázatoknak valamiféle kizárólagosságot, "csalhatatlanságot", vagy más efélét tulajdonítsunk. Munkánk szerény kezdet.