Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István
JEGYZETEK 1. A név eredetének ez a magyarázata jellegzetesen XVIII. századi tudós etimologizálás, A földrajzi névkutatás és nyelvtörténet mapjainkoan ezt a magyarázatot megerősítette. V. ö. KISS Lajos; Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 104. 2. A magyar mérföld 8353,6 rn, egy négyzetmérföld 69,8 km 2 ; a megye területe tehát e szerint 4927 km 7 . Pontosabb felmérés szerint 1900-ban 3783 km 2 volt. Más adat LEHOCZKY Tivadar: Bereg megye monográfiája. Ungvár 1881—1883. I. köt. 10—11. 3. A legújabb nyelvtörténeti kutatás a hegység nevének itt közölt jelentését lehetőnek véli. Kiss L. Id. mű. 326. 4. Verhovina neve az ukirán nyelvből származik, jelentése felföld, hegyes vidék. Kiss L.: Id mű. 689. — A megye domborzati viszonyait részletesen ismerteti Lehoczky T.: Id. mű. 22—33 5. Az állattartásban még a XIX. szazad utolsó harmadában gyakorolt módokra Lehoczky T.: Id. mű. 348—349, 357—358, 361—362 és U. ö.: A magyaroroszok pásztói-életéből. Ethnographia. 1891. (II.) 335—338, a hegyi szállásokon folyó leleitetésre. 6. Az erdőgazdálkodás történetére. Lehoczky: Id. mű. II. 394—407. 7. Az arany- és egyéb ércbányászati kísérletekről, a kőbányákról, a vasöntödékről és timsófőzökről. Lehoczky: Id. mű. II. 446—475. 8. A savanyúvíz- és sós forrásokról részletesen. Lehoczky: Id. mű. I. 57—71. 9. A vizekre nézve v. ö. Lehoczky: Id. mű, I. 33—38. 10. A kisebb folyókra u. o. és a Tiszára Lehoczky: Id. mű,I. 41—46; A felsorolt helynevek eredetére: Csaroda = szláv, Csernavoda = fekete víz; Borló a magyar barlang szóból ered, ruthén közvetítéssel, Szinyák ukrán eredetű = kék szín; Vérke a magyar ér szóból. Kiss L.; Id. mű. 120, 156, 615, 689. 11. A Szernye mocsár részletes leírása. Lehoczky: Id. mű. I. 53—57. Neve szláv eredetű, jelentése őr. Az ukrán elnevezés magyarból való átvétel. 12. A földművelés mellett a szőlőtermesztés jelentékeny volt (Ceres a rómaiaknál a földművelés, Bacchus a szőiő és a bor istene volt.) 13. A sertések makkon való hízlalására bőséges adatok., Lehoczky: Id. mű. II. 364—368. 14. A megye népességének számára, nyelv és vallás szerinti összetételére, Lehoczky: ld. mű. I 426—438. 15. A sedria szó a latin sedes judiciaria = törvényszék összevonásából keletkezett. A sedes judiciaria polgári (sedes civilis) és büntető (sedes criminalis) ügyekben ítélkezett. Az egyes üléseket ennek megfelelően nevezték. 16. A levéltár e korabeli állapotára és elhelyezésére, V. ö. Lehoczky: Id. mű. I. 5—6. 17. A legújabb nyelvtörténeti kutatások szerint személynévből, magyar névadás révén keletkezett. Alapszava a szláv eredetű munka szó, a helynév ukrán és orosz formája a magyarból van képezve. Kiss L.: Id. mű. 435. — A történetírásunkban a Névtelen jegyző középkori tudós névmagyarázata a város nevének eredetéből és alapításáról a XIX. századig unalkods: maradt. A város története részletesen Lehoczky: Id. mű. 429—456 és u. ö. Munkács váró? monographiája;. Munkács, 1S07. 18. U. o. 19. Lehoczky: Id. mű. III. 463—482. 20. A kolostor és a g. kath. egyház történetére Lehoczky: Id. mű. II. 43—54; III. 461—438. Az általa közölt adatok szerint a g. kath. püspökség Ungvárra való költöztetése 1772-ben történt. A leírás szerzője az átköltöztetést 1774-re teszi, itt pedig 1777-ről beszélj 21. A mezőváros története. Lehoczky: Id. mű. 733—740. — A folyó és a mezőváros neve szláv eredetű és az itt fakadó sós-savanyú vizű forrásokra utal. Kiss L.: Id. mű. 618. 22. Története röviden Összefoglalva. Lehoczky: Id. mű. III. 790—794. — Nevének eredete összefüggésben áll az egykori határgyepü létével, a gyepűkapu magyar verecke nevéből. A név ukrán fordítása (borota) is erre utal. Kiss L.: Id. mű. 619. 23. Lehoczky: Id. mű. I, 137—138., ahol a podoliai herceg beköltözését későbbre téve, a munkácsi hercegség alapításának évéül 1354-et tartja. Bővebben u. ö. Századok 1888, és 1893. évf.; Zsatkovics Kálmán: Századok 1900 évf. és Hodinka Antal: A munkácsi g. kath. püspökség története, 1Ö10. 24. A leírás készítője bizonyosan ismerte II, Rákóczi Ferenc emlékiratait, mert helyemként annak mondatai* szóról szóra átveszi. V. ö. II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. Ford.: Vas István. Bp. 1848. 32—42. — Az eseményeket összefoglalja és napról napra követi. Esze Tamás: Századok. 1851. 30—46. A szatmári békeszerző neve elírás, mert a békekötést nem Ferenc, hanem az apja az akkor még grófi cím nélküli Károlyi Sándor írta alá. - A Thököly és Rákóczi személyét
