Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

buzgólkodó. A Tisza mellett fekszik és lefelé a folyón gyümölcsöt szállítanak. A város kedves helyen fekszik, határa kiválóan termékeny. A Tisza tőle kelet felé folyik, a Borsóvá a várost keresztülszeli és árvizei sok kárt tesznek. A város házai a természet által kínált anyagból készültek és a helyi szokásnak megfelelő kényelmes lakhelyek. A helvét hitvallású templom régi építménynek látszik, szentéllyel, toronnyal és órával díszes, valamikor katolikus szentegyház volt. A városban kis országos vásárokat is tartanak, január 1-én, Űrnapján, szeptember 1-én, október 18-án és december 5-én. A város nevezetességét leginkább a királyok által számukra engedélyezett kiváltság- és adománylevél adja. Ezek közül kiemelkedik az Erzsébet királyné által 1354-ben engedélyezett és Rudolf által 1604-ben megerősített vérbíráskodás (jus gladii), valamint I. Ferdinánd által tett megerősítés, amellyel a II. Lajos 1517-i és Mária királyné 1525-i adománylevelét helybenhagyta, továbbá II. Rudolf adománylevele, amely a mezőváros lakóit felmentette a harmincad- és vámfizetés alól; aztán ugyancsak az ő 1603-as, II. Mátyás 1613-i, II. Ferdinánd 1628-i, II. Rákóczi György 1649-i megerősítő oklevelei és Báthory Zsófia 1675-i oklevele a Szakálas malom adományozásáról. Mindezeket, sőt a kisebb jelentőségű okleveleket is gondosan őrzik a város levéltárában. A mezőváros szabadságait nem mulasztotta el számbavenni a Schönborn grófok birtokába jutása után sem, jóllehet a kiváltságok nagy része idő jártával már elavult.

31 3. Vásávosnamény A mezőváros neve, vásárai, fekvése, lakói, birtokosai A járásban a harmadik és utolsó mezőváros Vásárosnamény, mert a magyarok, hogy a hasonló nevű városoktól és falvaktól megkülönböztessék, az itt tartani szokott vásárokról nevezték el. Ezeket, július 25-ét, október 26-át és Mindenszentek napját (november 1-ét) követő csütörtökön szokták tartani. A mezőváros a Tisza déli partján fekszik, magasabb, bőtermő, de a Tisza árvizeinek kitett ártéren. A természet bőségesen ellátta mindazzal, ami szükséges a mezei gazdálkodáshoz, kiváltképpen földjének jóságával. Ezenkívül is széles és termékeny mezőség veszi körül, van homokos és laza talajú, és kivált jó rozsot termő földje is, de erdeje és legelője nincs. A mezőváros magyar lakói a földművelésben kitartóak és kiváltképpen járatosak. 1703-ban a polgárháborút indító Rákóczi Ferenc itt kelt át csapatával a Tiszán, ezt már fentebb említettük. A Tiszán az átkelő rév a földesurak számára igen jövedelmező, fel van ruházva vámszedési joggal is. Azonfelül jövedelmező a kamara számára is, amelynek itt szép és tágas