Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

és nemes, ennek következtében jó áron kelendő bort teremnek. Lakói hibátlan magyar nyelvvel élő magyarok, laknak köztük ruthének is, de anynyira nem ragaszkodnak a nyelvükhöz, hogy az idegent ne tanulnák meg. Németek szerfelett kevesen vannak. A lakosok száma nagy, a királyok régi kegyelméből — akiktől jogokat és értékes kiváltságokat kaptak — élükön a magisztrátus áll. A királyoktól kapott oklevelek között átiratban ott van IV. Béla oklevele is. Fenntebb ezt közreadtuk. A róm. kat. és református vallás gyakorlása nagy becsben áll előttük. Az itt nagy számban található nemesek kényelmes házakban laknak, a polgárok a mezei gazdálkodáson kívül szőlőműveléssel és kereskedéssel foglalkoznak. IV. Béla kiváltságlevele szerint a heti vásárok szombaton vannak, az országos vásárokat évente virágvasárnapon, május 8-án, páduai Szent Antal (július 13.), keresztelő Szt. János jövetele (augusztus 29.), Mindenszentek (november 1.) és karácsony hetének szombatján (december 23.) tartják. 2. Vári mezőváros Neve kétes eredetű, hozzávetőleges értelmezés szerint magyar. Lakói sorsa, azok leleményessége. A hely kellemes volta. Épületei. Szerény kereskedése. Kiváltságai. A megyének legmesszebb délre eső mezővárosa. Beregszásztól mintegy egy mérföld távolságra. Aki csak egy kissé is ismeri a magyar nyelvet, a név eredetét világosan látja. Magyarul az arx-ot jelenti, és valóban állott is itt egy faragott kövekből épített, árokkal körülvett vár, amelynek most már csak a romjai látszanak. A vár a Borsóvá folyó mellett épült és előbb Borsovának, és később az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint Szentgyörgy várnak nevezték. A folyó a város közepén folyik át, árvíz idején a város régi árkát betölti. A város alapítóját hiába kérded, hacsak a romokról nem akarsz annak régiségére következtetni. Annak már állani kellett a magyarok bejövetele előtt is, a gótok (germánok) már előbb lakták, ezt bizonyítani lehet, mert a levéltárban és néhány itteni lakosnál — kiknek felmenői itt telepedtek le — gót jellegű írással írott oklevelek találhatók. Ezek közül is kivált az 1062-ből kelt oklevélből kiderül, hogy a mezőváros tanácsáról a peres ügyben hozott ítéletet Munkács vára tiszttartójához fellebbezték. A vár később a nevét a városnak adta, a régi mezőváros a jelzett, időben tehát megvan. Valamikor szép volt, de az idők mostohasága és 1656-ban a Rákóczi Györgyöt üldöző lengyelek pusztítása, majd a tatároknak 1717-ben bekövetkezett esztelen dúlása tönkretette, ősi magyar lakosai mindmáig kitartóan megőrizték elődeik nyelvét és intézményeit. A népe szorgalmas, mind a földművelésben, mind a marhakereskedésben