Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

IV. fejezet A tiszaháti járás Előszó A tiszaháti járás Bereg megyének mind kellemes fekvése, mind más tulajdonsága miatt kiváló és jeles része. Mert ahol Beregszász mezővárostól keletre, dél felé kezd kiöblösödni, Dobos faluig mintegy 5 magyar mérföld hosszúságban fut, sehol sem szélesebb a keleti és déli határai között két magyar mélföldnél, mindenhol makkos erdőkben és változatos mezőkben bővelkedik. Ezeket a Tisza és Vérke folyók árvizei Csarodától kezdve sok kártevéssel elborítják. Lakói főleg magyarok és ruthénok. Imitt-amott lehet találni az utóbbi években a földesurak által ide hívott tótokkal benépesített telkeket is. A Tisza hátságán terül el, erről kapta a nevét. I. szakasz A tiszaháti járás mezővárosai Előszó A járásban három mezőváros van; Beregszász, Vári és Vásárosnamény, ezekre most térünk rá. 1. Beregszász 1- § Eredete bizonytalan, hogy a névadó szászok mikor jöttek ide, nem állapítható meg a beköltözésük időpontja. Régi neve honnan származik? A mezőváros régi és újabb földesurai

27 Beregszász, régiségben Luprechtháza, Béla király oklevelének bizonysága szerint egykor gazdag és számos egyházi rend kolostorával jeleskedő, most szerény külsejű, de igen népes mezőváros, termékeny és sík helyen fekszik, bár földje tulajdonsága szerint esős időben mocsaras. Bereg nevét a berek jelentésű ligetes fekvéséről vette, a szász név a német szászokról ragadt rá. Ugyanis ezek beköltözését az ércbányászkodás reménye és az ebből szerezhető gazdag haszon híre indította el. Kétségen kívül ők alapították, de hogy ez mikor, melyik században történt? tévedés