Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

vissza Nyíregyházára 1945 után. Akik ismerték, azzal indokolták visszatérését, hogy Margit húgát nem akarta magára hagyni. Itt magányosan, családi ékszereiből, képeinek és drága szőnyegeinek értékesítéséből élt. Miért vezetett naplót Olchváry? A naplóban erre a kérdésre csak két utalást találunk. Olchváry Pál azt írta 1928. október 15-én: „ha valaha valakinek a kezébe kerül, talán fel fogja kelteni érdeklődését ebben a rohamosan haladó korban is, midőn már alig van távolság és idő". Ezután idézi a Zeppelin gróf sikeres tengert átrepülő útjáról rádióban közölt hírt, nagyra értékelve, hogy az amerikai földetérés után két órával már Gáván hallhatta a rádióban a közleményt. Majd más alkalommal egy arisztokrata családnál kapott vacsoramenüjét írta le a következő indoklással: „Mi volt a vacsora, vagyis az ebéd? kérdik, akik majd olvassák e sorokat."

2 Kevés ennyi ahhoz, hogy biztonsággal tudhassuk a belső indítékot. Noha többször ad tudósítást menükről, sőt még néhány receptet is találhat az ínyenc a sorok között, a napló mégsem az étkezési szokások emlékkönyve. Azt sem állíthatjuk, hogy önéletrajz lenne, noha vannak benne még visszaemlékezések is saját életére vonatkozóan. Sokkal inkább az élettere kap hangot mindennapi lejegyzéssel napi történésekbe ágyazva. A naplót végigolvasva kitűnik, hogy ez a figyelő ember sohasem megy el a világ eseményei mellett szótlanul, de a világpolitikából elsősorban az érdekli, hogy ezeknek milyen meghatározó szerepük volt Magyarország sorsát illetően. Németh G. Béla Herczeg Ferenc emlékezéseiről írt tanulmányában felidézi és bemutatja, hogy Herczeg sokkal inkább a „magyar úri középosztály" írója volt, mintsem ahogyan korábban dicsérően, az utóbbi fél évszázadban már elmarasztalóan „a magyar dzsentri írója" lett volna. Herczeg valóban a Tisza Kálmán miniszterelnökség, a múlt század harmadik negyedében a kormányzást saját kezébe ragadó középbirtokos úri osztályról ad írói képet, hol igazolva, hol korholva, de a dzsentri botlásait is megbocsátóan. Herczeg Ferenc kezdődő sikerei idején írt a vidéki dzsentri és a vidéki úri középosztály világáról. Németh tanulmányában felteszi a kérdést, hogy szolgál-e forrásul a történetszociológusnak az, amit Herczegtől a társadalomnak erről a rétegéről megtudhat. Egyértelmű igenléssel válaszol. Hiszen arról a rétegről, „a magyar úri középosztályról", amely oly fontos szerepet (bár többnyire gyatra szerepet) játszott száz évig históriánkban, sem földolgozó munka, de kezdő kísérlet is alig akad történetírásunkban".

3 Olchváry naplójának mi a történetszociológiai és mentalitástörténeti je1. Olchváry Pál testvére, az egy évvel idősebb Zoltán, Debrecenben a királyi tábla elnöke volt. A fiatalabb fiútestvér, Lajos beteges, korán meghalt, halála előtt Nagykálióban közjegyzőként működött a húszas években. Ilona: Meskó László második felesége 1940-ben halt meg. Lilla és Margit nem ment férjhez, Pál háztartását vezették. Margit 1953. április 27-én halt meg Nyíregyházán. 2. Napló. I. k. 1929. augusztus 27. 178. p. 3. Németh G. Béla: Az úri középosztály egy történetének dokumentuma. Herczeg Ferenc emlékezései. (Üj Írás XXIV. évf. 1984. VHI. 58—72. p.)