Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

lentőségét kívántuk aláhúzni. Herczeg Ferencnek, a vidéki patikusgyereknek az élettere volt a dzsentrik világa; a több száz holdas elszegényedett középbirtokos gyermek Olchváry maga volt a dzsentri, annak is különc. Herczeg jó tollú, sikeres író volt az úri középosztály körében. Olchváryról még talán legközvetlenebb bizalmasai sem igen tudták, hogy naplót írt. írói hajlamait csak néhány, a megyei lapban, a Nyírvidékben közzé tett közigazgatási témájú előadása, hozzászólása jelezte. Nem volt gyakori, hogy főszolgabíró sajtóban fejtse ki reformer nézeteit. Felettesei inkább megrótták, mint megdicsérték érte a napló feljegyzései szerint. Naplója sem irodalmi műremek, „a közolvasó" mégsem teszi le a kezéből, ha egyszer közkézen foroghat majd ez a napló. Herczeget azért olvasták a maga korában, mert önmagukról olvastak, Olchváry naplója azért is érdekes, mert azokat mutatja be mindennapi közelben, akik a két világháború között a hatalmat a kezükben tartották, akik akkor minden eszközzel megakadályozták, hogy a köznapi halandó kártyájukba belelásson. Olchváry dzsentrijei is szorosan tartják kezükben a hatalmat, mint Herczeg úri középosztálya, de ez a dzsentri már a lecsúszott, birtokát vesztett középbirtokos osztály, akik hatalmuk megingathatatlanságát a tradíció féltékeny megőrzésével is biztosították. Kállay Miklós, akkor Szabolcs megyei főispán, később államtitkár, végül miniszterelnök, a ,,hintapolitikus" gyakran kerül elő a naplóban. Ö az egyik tipikus dzsentri, a másik tipikus figura maga a szerző. „Van két autójuk, de van temérdek adósságuk is, úgy hogy a hitelező pénzintézetek haszonbérbe adják a birtokát" —jegyzi meg egy Kállayéknál Kállósemjénben tett birtoklátogatás után naplójában Olchváry.

4 Más alkalommal ebédre volt hivatalos Kállay Miklósokhoz a többi főszolgabíróval együtt. A főispánné „lekötelező, hogy úgy mondjam leereszkedő szívességet tanúsított. A rádiót nem állhatja, hiszen ez a csodamű nem olyan, amelyen egy Kállay csodálkozhatna. Ki nem állhatom az ilyen koldus fennhéjázó népséget", írta Olchváry.

5 A napló által átfogott idő 1922 és 1938 között az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának, a gazdasági világválság idejének, a fasizmus előretörésének csaknem két évtizede. Azt a történelemírás feltárta, hogy a Horthyrendszer magas politikája hogyan alakult, változott. Azzal azonban adós a történelemírás, hogy ez a magas politika hogyan került le az úri politikát kiszolgáló alsó réteghez. A dolgozó paraszt, a falusi értelmiség pedig elsősorban ezzel az alsóbb úri réteggel került kapcsolatba. Olchváry naplója történeti forrása az aprópénzre váltott magas politikának az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának idejére vonatkozóan. Nem volt átlagos a könyvtárát gyűjtő, a folyóiratokat nemcsak járató, hanem olvasó, a legújabb találmányokat megismerni, megérteni szándéko4. Napló. I. k. 1925. november 9. 238. p. 5. Napló. I. k. 1927. január 4. 306. p-