Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

GYARMATHY ZSIGMOND: Adalékok a dzsentriéletképhez — Olchváry Pál naplója — (1922. január 1-től 1938. december 31-ig) E napló igen értékes és jelentős forrás a két világháború közötti idő társadalomtörténetét vizsgáló történész számára. Az abaúji eredetű, de végül Szatmárba, majd immár birtoktalanul Szabolcsba jutó dzsentri naplója rendkívüli, eddig — tudomásunk szerint — szinte egyedülálló teljességgel, ritka közelségből mutatja be azt a réteget, kivált legkevésbé ismert hétköznapjait, vagyis azt az életvitelt, amelyet eddig legfeljebb a szépirodalomból, de még ott is többnyire csak másodrendű, valamely oldal felé eltolt, eltorzított ábrázolásban. Ez a hol fehér, hol fekete bemutatás, különösen áll a két világháború közötti vidéki úri közhivatalnoki középosztályra és mindennapjainak a mentalitására. Természetesen ezek a hétköznapok nem mentesek a politikától: az országos és helyi tényezők, mozzanatok egyaránt beleszólnak folyásukba, többnyire nem is magas szinten és csak nehezen adva némi önálló játékteret az érintett személyeknek. A dzsentri szó az angol gentry átvétele a magyar köznyelvbe. Kiket jelöltek ezzel a fogalommal? Nézzük meg először, hogy a két világháború közötti lexikonokban hogyan értelmezték. Az Űj Idők lexikona szerint Angliában és ennek nyomán Magyarországon a főnemességhez nem tartozó, az úgynevezett köznemesség gyűjtőfogalma. Ma már a történeti kutatások eredményeként a dzsentri negatív társadalmi vonásait is ismerjük. Magyarországon ugyanis különösen az 1870-es évektől dzsentrinek nevezték az elszegényedő, birtokát részben, vagy teljesen elvesztő, és úri életmódjának külső formáihoz, társadalmi rangjához szívósan ragaszkodó egykori birtokos nemességet, amelyeknek nagy része közhivatalokban vállalt állást. A dzsentri többség így természetesen az akkori konzervatív kormánypolitikát követi, hiszen attól függenek, azt „szolgálják".

1 A dzsentri számára a régi közigazgatási rendszerben funkcionáló főszolgabírói beosztás még rangjának eléggé megfelelő állást jelentett. A főszolgabíró a vármegye vezető tisztviselőinek egyike, a járás egyszemélyi felelős vezető hatósági személye volt. A főszolgabíró szerepe az 1867-es ki1. V. ö. Értelmező Szótárban és az Üj Magyar Lexikonban a dzsentrinél.