Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)

Addig csak állok az út szélén, megrabolt üres életemmel és hiába tépelődöm, nem tudom megérteni az élet igazságának útjait. Nem haltam bele, s már nem is lázadok, de az életem fénye, gazdagsága elveszett, s az üres hétköznapok sorában csak a hit szikrája tartja a találkozás reményét. JEGYZETEK 1. Kabay Jánosné dr. Kelp Hona (1897—1970. június 10., Sydney) vegyész „Naplő"-ja, amelyet férje halála után 2 hónappal a gyermekei számára írt, kéziratban maradt meg. 2. Az eredeti kézirat legépelése alapján keletkezett Kabay Jánosné Naplója 1924—1936 című másolatot és a hozzá csatlakozó 22 oldalnyi „A kórház" c. megemlékezést 1976. november 29-én küldte el az ausztráliai Sydney-ből Oltványi Józsefné szül. Kabay Ilona (Kabayék lánya) széles körű felhasználásra. Az első másolat birtokomban van. Ezen példányról készült xeroxmásolatot ajándékoztam a budapesti Orvostörténeti Múzeum, valamint a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum részére. Nagy szükség volt erre, mert a II. világháború kapcsán a Budapesten levő Kabay-anyag megsemmisült. Az 1976. évi kettős Kabay-évfordulóra készített írásaimat (I. Kabay-jubileumok. Egészségügyi Dolgozó, 1976, 20, 1, 5. — II. Negyven éve halt meg Kabay János (1896—1936). KeletMagyarország, 1976, 33, 24, 3. — III. Szabolcs megye világhírű gyógyszerész fia: Kabay Jár nos. Orvosi Hetilap, 1976, 117, 223—226. — IV. Szabolcs megye világhírű fia (Negyven éve halt meg Kabay János). Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976, 11, 87—93.) tiszavasvári ismerősei küldték el Kabay Ilonának, aki levélben megkeresett. Ezután levelezés alakult ki és ösztönzésemre készült el Kabay Ilona: Visszaemlékezés szüleimre c. írása (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1977, 12, 3, 105—107). A Kabay Ilonával 1976. április 17-ével megkezdődött levelezés egyébként is sok, eddig ismeretlen adat birtokába juttatott. „A kórház" című írás rendkívül szubjektív és orvosellenes, s ezért szélesebb körű publikálásra megítélésem szerint nem alkalmas. 3. lluczi tehát Kabay Jánosné dr. Kelp Ilona 1970-ben halt meg Ausztráliában. Végakaratának megfelelően férje mellé temették el Budapesten, a Farkasréti temetőben. 4. Jánoska 1926. március 16-án Budapesten és Icike (Ilona) 1927. május 5-én Bü^szentmihályon született. Jelenleg mindketten az ausztráliai Sydney-ben élnek. 5. A budapesti Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be (ifj. Menner Ödön és Hajdú Sándor: Kabay János ifjúkora, származása, pályafutása és a morfingyáríás ötletének megszületése. Gyógyszerészet, 1980, 24, 10, 385—388.). 6. A gyermekek keresztneve a születés sorrendjében: Péter, József, Piroska, Valéria, János és Rezső. 7. Dr. Augusztin Béla (1877—1954) gyógyszerész, műegyetemi rk. tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 35 évig volt a budapesti gyógyszerészgyakornoki tanfolyam tanára. A hazai gyógynövénygyűjtés fáradhatatlan szervezője, a Gyógynövénykísérleti Kutatóintézet megalapítója, majd igazgatója. A nemzetközi gyógynövényszövetség igazgatósági tagja. A francia becsületrend kitüntetettje. 8. Döge kis község a kisvárdai járásban. Itt lakott Tóth Miklósné szül. Kabay Piroska. 9. Kelp Bertalan lakott Hajmáskéren, a Mama pedig a Csillaghegyen, Budapesten. 10. Hörömpő Imre gyógyszerész vezette Büdszentmihályon az 1873. évi alapítású „Magyar királyihoz címzett gyógyszertárat. 11. A Hajdúnánáshoz tartozó Tedej elpusztult Árpád-kori település. (Rácz István szerk.: Hajdúnánás története, 1973, H.-nánás, 22. old.) A környékbeliek kedvelték kádfürdőjét az 1920—1944. közötti években. Tedej szomszédos a büdszentmihályi határral. 12. Bochringer híres német gyógyszergyár Németországban (Mannheim—Waldhof és Nieder— Ingelheim). 13. Megmaradt 1927-ből idős Hajdú Sándor gépkocsivezető és villanyszerelő által a gyár dolgozóiról készített fénykép, amelyen a következő tizenhét személy látható: