Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)

Ülnek (balról jobbra): 1. Gulyás Sándor, 2. Gáli Miklós, 3. H. Molnár János, 4. Nagy Gábor, 5. Almási ? Alinak (első sorban): 6. Mezei Ferenc, 7. Sajtos Mihály, 8. Kabay János, 9. G. Alföldi László, 10. Gáli Sándor, 11. Reszegi Mihály, 12. Gulyás András, 13. (második sor) ?, 14. Szabó Ambrus, 15. Balogh Károly, 16. Fekete Lajos, 17. Szabó Gábor (az eredeti fénykép Hajdú Sándor tulajdonában). 14. Turinó Antalné szül. Kiss Ilona nyug. gyógyszerész (4024 Debrecen, Kossuth u. 13.) a Hörömpő-féle gyógyszertárban dolgozott. 15. Kabay Péter gyógyszerész, az elsőszülött Kabay-testvér. 16. Domopon Chinoin tisztított, vízben könnyen oldódó, bőr alá fecskendezhető ópiumkészítmény (+ + Ópium concentratum), amely 50% morfint és 40% mellékalkaloidát tartalmaz. Természetesen a hozzászokás veszélye itt is fennáll. 17. „Motor-Alkaloida" a Varsó melletti Kutnóban. Szilágyi Szabolcs újságíró, varsói rádiótudósító szóbeli közlése szerint (1976. okt. 21.) Kutnó Varsótól nyugatra 86 km távolságra lévő kb. 30—40 ezer lélekszámú járási székhely a mezőgazdasági jellegű mazóviai (mazuri) területen. 18. Dr. Bajna Bálintné szül. Kabay Valéria, Tiszapolgár főjegyzőjének felesége. 19. Az első munkásgeneráció leszármazottai közül Oltványiné Kabay Ilona ma is tartja a kapcsolatot Hajdú Sándor, Tiszavasvári, Élmunkás u. 1. szám és Demeterné Tóth Magda, Tiszavasvári, Gergely deák utca 22. sz. alatti lakosokkal. 20. Dr. Kabay József orvosi gyakorlatot folytatott Büdszentmihályon. A hat testvér közül születési sorrendben a második. 21. Id. Kabay Józsefné szül. Deák Piroska ereiben lengyel vér is csörgedezett. Ugyanis anyai nagyapja dr. Sztarek Rudolf (1801—1859) a lengyel szabadságharc elbukása után Magyarországra menekült, s előbb uradalmi majd, községi orvos lett Büdszentmihályon. 22. Vörheny, latínul: scarlatina; németül Scharlach. 23. Füstölés, levegőfertőtlenítés. 24. Kabay János betegségét és halálát részletcsen tárgyalja dr. Fazekas Árpád: „Kabay János betegségei és halála" című, az Orvostörténeti Közlemények 1978, 85, 95—102. számában megjelent tanulmánya. 25. Dr. Mutschenbacher Tivadar (1881. május 29—1965. március 27.) sebész, egyetemi magántanár. Megjegyzés: időközben megjelent ifj. Menner Ödön: „Kabay János emléke képzőművészeti alkotásokon" című közleménye (Orvostört. Közi., 1981, 93—96, 237—249. old., 24 ábrával).