Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)
szeretnék, hogy mi lesz a pénzből, amit kezdetben belefektettek a gyár alapításába. Csak a munkások írogatnak, régi hű emberek szeretettel, bizalommal várják a jobb jövőt és közben saját jószántukból megszervezve, felváltva őrzik az üzemet. 1931 május. Győzelem. Végre megvan az állami részvényjegyzés, tőkeemelés formájában, a régi kölcsönök tőkésítve lettek. Megkaptuk az exporthitelt forgótőkének. Nem annyi ugyan, mint reméltük, hogy a hitelezőket teljesen ki lehessen fizetni, de mégis lehet dolgozni újra. Hosszú távollét után újra otthon vagyunk. Élet költözik a gyárba, javítás, újítás, készülődés mindenütt. Harmadik gyermekünk kigyógyult a súlyos betegségből. Nyáron jön a zöldmákaratás lázas munkája. Most érkeznek meg az amerikai láotgatók. Az USA-beli Merck Gyárból maga a tulajdonos, Mr. Merck és vegyészmérnöke, dr. Lucens hónapokat töltöttek a gyárban. Baja Benedek volt a tolmácsuk. Csupa csodálkozás, elismerés mindenki részéről. Milyen jól esett végre hozzáértő szakemberek elismerését érezni a sok gáncs és gúnyolódás után! S bár az amerikai üzletből nem lett sajnos semmi (az USA állítólag nem adott engedélyt máktermelésre) —, mégis felejthetetlen emlékünk maradt dr. Lucens lelkes szeretete, mellyel szerény kis üzemünket magáévá fogadta, s a baráti meleg kézszorítás, mellyel két hónapi együttdolgozás után elbúcsúzott. Emlékeztek-e még a „kék madár" versenyautóra és a nagy hajas babára, amit Nektek hozott? A gyárnak meg otthagyta az autóját. 1932. A harmadik gyermek rohamosan fejlődik, kinőtte a régi ruhát. A zöld eljárás nem elégíti ki. Ujat kell készíteni. A rövid nyári szezon alatt (4—5 hét) nem lehet annyi nyersanyagot gyűjteni, hogy az egész évet végigdolgozhassuk. Megint fenyeget az üzemleállás veszélye. Vajon ki gondol vele? Ki kutat, próbál, keres új utakat? Apátok meg meri kísérelni újra a lehetetlent, hogy a száraz mákszalmából vonja ki a morphint. Ezen a tudományos körökben vagy mosolyogtak, vagy megbotránkoztak. Az eddigi felfogás ugyanis az volt, hogy az érés folyamán lehomlanak a mákban az alkaloidok. Hogy a beszáradt, kicsépelt mákfejekben, sőt a szárban is lehessen morphin visszamaradva, abszurdumnak látszott mindenkinek! János már előző télen Pesten kísérletezett a kicsépelt mákszalmával. Volt egy ösztönös megérzése, hogy érdemes a száraz szalma, sőt még a mákgubó tartalmát is kivonni. Próbáljuk ki mennyi? Kevés vagy semmi, mint ahogy állítják, vagy talán kiadós százalék? Érdekelte és tisztán látta, hogy ki kell kísérletezze. Egy néhány további próba után bebizonyosult, hogy a morphin csaknem változatlan összetételben meg van az érett mákban. Nemcsak hogy lehetségesnek, de egyszerűbbnek és praktikusabbnak bizonyult a „száraz