Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

is — alapítását arra az időpontra kell tenni, amelyet Anonymus, Béla király jegyzője Munkács város alapításának is mond, azaz 895-re, amikor a magyarok Álmos vezérlete alatt Verhovina hegyein átkeltek, Magyarországra jöttek, hosszú és fáradságos út megtétele után a munkácsi síkon — innen a Munkács név is — 40 napi pihenés céljából tábort ütöttek. A ruthén Korjatovics Tódor, podoliai fejedelem és munkácsi herceg, mikor 1339-ben Magyarországra jött, hogy Károly királytól, apja ellenségével, Olger litvániai herceggel szemben segítséget kérjen, lakóhelyét ide helyezte. Károly és Lajos királyok idejében gazdag lévén arannyal és ezüsttel, a várat árokkal vette körül és falakkal vár módjára megerősítette. Ebben az időben Károly király átal Korjatovics Tódornak adományozott birtokon a várhoz való csatolásával mintegy 300 faluból létrejött a munkácsi hercegség, mondja P. Nicolaus Schmidt az egri püspökség történetében (I. k. 303.) Thuróczy Lászlóra hivatkozva Hungária, suis cum regibus; 153. p.).

23 2. § A vár fekvése és a mellette lévő utca A vár fekvése nagyon kedvező, mind védekezésre, mind az ellenség viszszaverésére igen alkalmas. Ugyanis egy magas, kerek sziklás hegyen áll, a nyugat felé lévő szomszédos hegyektől egy ágyúlövésnyi távolságra. A hegy oldala körös-körül szőlővel van beültetve. Megmászása igen nehéz, de csak a nyugati oldalán van beépítve. A többi irányban a kies síkság felé széles kilátás nyílik, részint a szemben levő dombokkal övezett falukra és mezőkre, részint a cserneki monostorra, valamint a sebes folyású kanyargós Latorcára. A környezetnek erre a szépségére leginkább Munkács várának van szüksége, ez ugyanis mintegy ezer lépésre fekszik, északra még nagyobbat mutat, mint a valóságban. A hegy lábát az elég nagy terjedelmű és népes Palánka külváros foglalja el, amelyen külvárosi telkein lakói közül legtöbben céhen kívüli mesterségből, kevesen pedig földművelésből élnek. Ezek a katonai parancsnokság hatósága alá tartoznak, mentesek az állami terhektől és az adózástól. A déli oldalon az erősség tisztjeinek és magtár tisztviselőinek szállásai és a gabonaraktárak állanak. E külvárost Latorca zúgó vize mossa, amelynek egészséges és friss vizét naponta a királyi béresek hordják a várba. 3. § A vár négyszögű épülete, erődítései, felszerelése kútja, nevezetessége, első birtokosa A sziklára épített vár épületeit az első építők vagy a későbbi bővítők négy-