Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

szögben helyezték el. Amerről egyetlen kapuja nyílik, fahíddal ellátott mély árok és dupla fal védi, mindkét oldalán egy-egy ikerbástyával, hogy az ellenséget, amely a hegynek egyik oldalán sem támadhat könnyebben, visszatartsa. A második fal által bezárt körben sorban az őrség parancsnokainak és a másodporkoláb lakóházai állanak. Innen a fából készült csapóhíd ,amelyet szükség esetén fel is lehet húzni, a két oldalon levő tornyok között a harmadik udvarba teszi lehetővé a bejárást. Ennek a kapuján belül a főporkoláb és az őrszoba (Hauptwacht), az itt szállásoló őrség számára. Ennek baloldalán a II. József császár által építtetett háromemeletes, jól megerősített zárakkal felszerelt börtönépület. Ide az államfoglyokat zárják. Tovább a kétemeletes parancsnoki épület áll. A felső részét a várparancsnok lakja, kinek előszobája a Rákóczi, a Zápolya és Zrínyi címereivel van ékesítve, az őrség — amely többnyire két századból áll, — tisztei és őrség káplánja lakják. Az alsó része a várőrség laktanyájának és ebédlőjének van berendezve. A parancsnoki épület belső udvarát árkádos folyosó veszi körül. Az udvar közepén körülbelül 50 ölnyi mély, bő és álladó vizű kút van kivájva. Az épület többi részét a Szent Zsófia tiszteletére szentelt kápolna ékesíti, szentélyével, amely kelet felé nez, a kápolna alapítója Báthori Zsófia és a kegyes emlékezetű Mária Terézia királyi adományából gazdag és értékes felszereléssel ellátva. Egyébiránt az egész épület meredek szirten, ágyúkkal ellátott bástyákkal, mély árkokkal, puskapor raktárral megerősítve hosszas négyszöget alkot. Ezek mellett még a természetadta erősség olyan erőssé teszi, hogy nem egyszer nagyon sokáig tudta védeni magát, amelyre az alábbiakban példa is van. E mostani formáját nem egyszerre vette, hosszú idő alatt alakult az ki. Legtöbb gondot és költséget a Rákóczi György után a Bethlen család fordított megerősítésére. A mi időkben az elhíresedéséhez legtöbbet az járult hozzá, hogy I. Ferenc idejében az ország területén dúló francia háború alatt 1805. október 11-én ide hozták elzártan a szent koronát a mi gondjainkra bízva. Ami a vár sorsát illeti, az elődeink nem tudták annyira megerősíteni, hogy az ellenség csellel vagy erővel el ne foglalhatta volna. Első, aki Árpád, annak vezérei, majd a királyok által békésen birt várat megostromolta volt, Kutesk fejedelem, akit a királyi méltóságtól megfosztott és a visegrádi fogságából kiszabadult Salamon király Erdély elfoglalásával és leányának feleségül vételével kecsegtetve 1077-ben a Fekete tenger mellől behívott, de akit Magyarországba való betörése és Munkács elpusztítása után László király — akinek már korábban a győri békesség révén hatalmába jutott — még azon évben kiűzött az országból (Engel: Geschichte von Ungern. I. k. 169.).