Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

séget a birtoktestek kormányzásában Imre és annak fia, István, de a zavaros, elromlott helyzeten már nem lehetett segíteni s egyikük sem igen érdeklődött az anyagi ügyek iránt, nem értettek a gazdasági vezetéshez. — Ez a 2. Imre csendes, otthonülő ember lehetett, kényelmesen szeretett élni, mindent bátyjára bízott, majd az ügyvédekre, később a bérlőkre; a vadászatban is csak a szalonkázást kedvelte. — A közügyekben nemigen vett részt. Van hír a Nyírvízszabályozó Társulat választmányi tagságáról, de ott is csak a megalakuláskor vették számba, 1879-től 1881-ig szerepel ilyen névsorban.

15 Életének utolsó évtizedében szélhűdés következtében bénán tengette életét, tolókocsival mozgatták, így csendes kertészkedő kedvtelésének is vége szakadt.

10 Pedig a családi hagyomány szerint „szépségéről híres", ifjúkorában ő az „utolsó Verbung-kapitány", — de hát az idő múlik.

17 A családi levelezésben, a halálakor érkező részvétlevelekben szinte állandó jelzővel a kedves, jó Imre bácsiként emlegetik. Felesége: Vay Éva (Eveline) V. Ábrahám és Kazinczy Zsófia leánya (Berkesz 1829. — Anarcs 1908. aug. 5.). A híres főispán, a luskodi előnévvel 1830-ban gróffá emelt dinasztia tizenegyedik gyermeke. Jelentős vagyont nemigen vitt a házasságba (1846), viszont igen kiterjedt rokoni kapcsolatai révén családjának, gyermekeinek biztosíthatta, hogy az akkori Magyarország legfényesebb házaiban is családias fogadtatásban részesülhettek.

18 Anyja korai halála után, főleg asszony korában ő a nagy család központja, összetartó ereje. Életének nyolcadik évtizedében is élénk érdeklődéssel, friss reflexiókkal levelez, megnyugtat, békít, miközben neki magának is sok a baja. 1880-tól, az egyedül megmaradt anarcsi kb. 1000 holdas birtokrészt az ő nevére írják át s ettől kezdve neki is be kell kapcsolódnia a meglehetősen zavaros, eléggé sötét váltó- és egyéb kölcsönügyek intézésébe, jóllehet lényegében csak aláíró szerepe maradt. Férjével, gyermekeivel csak magyarul levelezett sok gyöngédséggel, meleg szeretettel. A távolabbi rokonokkal azonban kiterjedt a német vagy angol nyelvű írásbeli kapcsolata. (Sajátságos, hogy a fiatalabb generáció új házastársai általában németül kezdeményezik a levelezést Eveline-nel s csak később válik számukra is természetessé a magyar nyelvű írásbeli eszmecsere.) Derűs egyénisége — idősebb korában is — alkalmazkodott Minka merőben más stílusú levelező és személyes baráti, bohém, polgári, zsidó ismeretségi köréhez, Minka és Büttner Helén szoros barátságához, a festőnő anarcsi tartózkodásához, életéhez; figyelemmel kíséri a lapokból az ismerősökről szóló híreket, kritikákat s ezekről pontosan beszámol távollevő, esetleg éppen külföldön élő leányának. Rokonszenves emberi tulajdonságai miatt külön tanulmányozásra is érdemes személyiség. — Házasságukból öt gyermekről tudhatunk. Bár a Vayak buzgó reformátusok és Eveline is az maradt egész életében, reverzálissal házasodtak s minden gyereket katolikusnak kereszteltek.