Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

és XX. században már bőven találkozik Cóbel, Czóbel, Zobel, Zóbel nevű személyekkel: főrangúakkal és polgárokkal, nemes földbirtokosokkal és más tisztviselőkkel is. Pl. Kempelen tudósít arról, hogy Zobel Lajos budapesti lakos oki. műépítész 1916-ban is kapott még nemességet, az adományozott címerben coboly lépked •— mint az anarcsi Czóbelek címerében. Ez azonban önmagában nem jelent semmi kapcsolatot, lévén a coboly német neve Zobel. Vagyis: nem vállalkozhattunk sem annak bizonygatására, hogy miképpen ágazhattak el annak idején másfelé is az egykor idejött Zobellek, sem arra, hogy minden hasonló nevű személyt erőszakkal a családhoz soroljak. Ez utóbbi nemcsak romantikus, de képtelen, ha nem nevetséges vállalkozás is lenne. így, e dolgozatban, a választott címnek megfelelően csak az anarcsi „ősbirtokhoz" kapcsolódó családról, annak rokonságáról és iratainak bizonyos vallomásairól adhatunk ismertetést, — elsősorban azoknak az adatoknak alapján, amelyek a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban, Nyíregyházán találhatók. 2. Anarcson, a Kisvárda közelében fekvő kis községben, 1949 januárjában halt meg a kastély utolsó családtag-lakója: Czóbel Emma, özvegy báró Huszár Imréné, teljesen elhagyottan, életének századik évében. Nincs hír arról, hogy családjának tagjai „foglalkoztak volna" a hagyatékkal. — A levéltári törzskönyv és az emlékezet szerint 1950-ben került be egy zsáknyi irat, sok kép társaságában a nyíregyházi megyeházára. Az iratok a levéltárban foglalnak ma helyet, a képek, elsősorban Büttner Helén vázlatai, rajzai, festményei a Jósa András Múzeumban találhatók (ugyanabban az épületben) Maguk az iratok, e levéltárban, XIII. 2. fondszám alatt kerültek beiktatásra/

1 Az 1960-as években sorra került általános rendezés során 16 dobozban kaptak elhelyezést. Nagy tömege, az iratok többnyelvűsége, szerteágazó témája nem vonzotta a kutatókat. Csak Balogh Istvánnak, a levéltár akkori igazgatójának gondos szempontok alapján történt iratválogatása, csoportosítása nyomát lehetett követnie az újabb rendezésnek; ugyanő fedezett fel összefüggéseket a levelező személyekkel kapcsolatban, nevek, aláírások azonosításával, rokonsági összefüggések, fokok felvázolásával. Ezek után indulhatott meg 1982 nyarán egy átfogó, finomabb rendezés. A munka jelenlegi állása szerint a következők foglalhatók össze e fond jellemzőiként: á) a kb. 4000 iratot tartalmazó dobozokban elsősorban a Czóbel 2. Imre és családjának iratai, levelezése található, az 1860 és 1946 közötti időkből. Körülbelül egy %-ra tehető a XVII—XVIII. századból származó, a család birtokaival kapcsolatos latin vagy magyar nyelvű iratok mennyisége; b) az utolsó száz évet összefoglaló irattömeg egyharmadát Czóbel 2. Imre