Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Kereskényi Miklós: A kállói vár inventáriuma 1664-ből

1797-ben és 1798-ban a város lakosai újfent ellent álltak a dézsmaszedésnek. Nagyon jól tudták, hogy tettükkel a földesúri család haragját váltják ki és egy elkövetkező perre igyekeztek minden dokumentumot beszerezni. 1798. február 24-én levelet írtaik a főispánnak, amelyben biztosították arról, hogy betartják a Helytartótanács "parancsolatját, mely szerint volt Deputátusunkat Szappanos Mihály eö Kegyelmét, mást is jövőben felküldeni ne merészeljünk, de nem tudjuk, hogy dokumentumaink megvannak e és milyen állapotban. Ezeket össze kell szednünk és haza kell hoznunk".

0 Ugyanakkor kérték azt is, hogy engedje meg két nemes ember Budára, illetve Bécsbe küldését újabb iratok beszerzése miatt. Közben a földesúr sem tétlenkedett, 1798. november 5-én levélben az alábbiakat közölte e város vezetőségével: „a II. József uralkodásának idején kezdett pört, amelyet az 1790. évi országgyűlés félbeszakított, az 1799. évi" téli terminusban ... a végre, hogy azon Kállay Szállásokat ne tsak dézsmálással, de más törvényes Földes Uri Jussal is használhassuk ... a Districtuális Táblán már elkezdett per folyama végett a Királyi Táblára által — visszük", — amennyiben a város lakosságának az „nem tetszene", azt a jelzett helyen és időpontban mondják el.

10 A főszolgabíró feddő levelére 1799. április 4-én adott válaszból kiderül, hogy a főispán nem engedte meg a követküldést, de azokat, nevezetesen Szathmári Mihály nótáriust és Ns Áts Gábort mégis elküldték a „Kamarába .. . hogy a hasznunkra szolgáló leveleket kerestessék fel, mert azok kiadását már korábban megígérték... Bécsbe azért (küldték feltehetően Luntzer Benedeket), hogy a Bécsi Ágensünknél levő actáinkat elhozzák, hogy a következendő Felséges Királyi Táblánál a' ki tett Törvényes napon azokkal elő állhassunk". A követek, mint nemes emberek keltek útra, költségüket pedig a szállástartó gazdák fizették.

11 A város vezetősége így játszotta ki a főispáni tilalmat. A követjárás eredménye lett a Kalló váráról és a várbirtokról készült Inventárium. A most közlésre kerülő dokumentummal a város vezetősége azt kívánta bizonyítani, hogy a szállásföldeket „emberemlékezet előtti idők" óta a városban lakó emberek művelték. A Kállay család a szállások birtoklásáért 1799-ben indított pert egyenlőre elvesztette és csak később, 1816-ban, újabb per eredményeként tudta kizárni a gazdákat a terület használatából. Az Inventáriumra nagy szüksége volt a város vezetőségének. Azt a Királyi Kamarában másolták számukra és a benne foglaltakat az ott dolgozó levéltáros hitelesítette" . .. Fundos Kallaiensis positioni sine Diminutione vei Auigmento Variationeque aliquali, in omnibus Punctis, Clausulis, Articulis confermem esse in fidem subscriptionis testőr .. ,".

12 A szakember által készített másolatot az eredetivel tartalmi szempontból